A világ 37 országából érkezett több mint 250 szakember részvételével a Debreceni Egyetemen (DE) augusztus 25-én megkezdődött az Európai Agronómiai Társaság (ESA) 13. kongresszusa.

Az ESA a növénytermesztési és a hozzá kapcsolódó tudományokkal, így a talajtan, klimatológia, nemesítés, biotechnológia, növényi modellezés stb. foglalkozó olyan nemzetközi szervezet, amely nemcsak európai, hanem más földrészeken található országok kutatóit, egyetemi oktatóit, gyakorlati szakembereit integrálja – jelezte Pepó Péter, az ESA elnöke, a DE mezőgazdaság-, élelmiszer-tudományi és környezet-gazdálkodási karának professzora.

Szépe Ferenc, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezetője a kongresszust megnyitó előadásában a nemzetgazdaság hajtómotorjának nevezte a magyar agrárgazdaságot, amely tavaly a nemzeti össztermék 4,8 százalékát állította elő.

„A mezőgazdaság stratégiai ágazat, a magyar gazdaság egyik kitörési pontja” – mondta a szakember, központi kérdésnek nevezve a kutatást, az innovációt.

Szépe Ferenc emlékeztetett rá: 2013-ban a tárca azt a feladatot kapta a kormánytól, hogy egységesítsék, ezáltal tegyék hatékonyabbá az agrárkutatások korábban elaprózott, széttagolt rendszerét.

Ennek megfelelően ez év január elsejétől megalakult a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs központ, amely 300 kutatónak és 200 folyamatban lévő projektnek jelent biztos hátteret – tette hozzá.

A közel egyhetes debreceni kongresszusra előadók és résztvevők érkeznek az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából, Új-Zélandról, afrikai országokból, azonban a legjelentősebb számban az európai országok, így Franciaország, Spanyolország, Németország, Írország, Olaszország, Lengyelország kutatói képviseltetik magukat – sorolta Pepó Péter az MTI érdeklődésére.

A kongresszus számos vonatkozásban különleges szakmai értéket képvisel. A 20 tagú tudományos rendező bizottság olyan tudományos programot állított össze, amely új struktúrában tárgyalja a növénytermesztési kutatások legújabb nemzetközi eredményeit – tette hozzá az ESA elnöke.

Tájékoztatása szerint a plenáris előadások elsősorban az agronómiailag, biológiailag hatékony, ökonómiailag versenyképes és környezetbarát, fenntartható növénytermesztés meghatározó területeit érintik. A kutatási eredmények részletes, interdiszciplináris bemutatására a 8 szekció 50 előadásában, valamint 200 poszteren nyílik lehetőség.

Teljesen új területet mutatnak be abban a szekcióban, amely a kutatási eredmények innovációjával, valamint a privát- és közszféra kutatási együttműködési lehetőségeivel és eredményeivel foglalkozik – mondta Pepó Péter.

Megjegyezte: a résztvevők az Európában is különleges, számos vonatkozásban egyedülálló egyetemi, látóképi tartamkísérletekkel is megismerkednek. A kongresszus programjának szerves részét képzi az a tanulmányút, amelyen a résztvevők az UNESCO világörökségeként számon tartott hortobágyi pusztáról, annak állatvilágáról, valamint a Tokaji borvidék termesztés-technológiájáról és borairól kapnak részletes ismertetőt.

A kongresszus keretében workshopokon az Elsevier Kiadó által szervezett nemzetközi publikálási lehetőségekkel, a Debreceni Egyetemen kidolgozott komplex öntözési rendszerrel, valamint a közép-kelet-európai országok növénytermesztési kutatásainak, együttműködési lehetőségeinek a kérdésével is foglalkoznak kutatók – közölte Pepó Péter professzor.

 

Forrás:edupress.hu