A koronavírus-járvány dacára újra pörög a hazai termelői és kiskereskedelmi szektor. A fő probléma, hogy nincs elegendő kékgalléros munkavállaló. Milyen eszközöket vetnek be a cégek?
Hogyan lehet külföldit behozni? Mi kell a profi toborzáshoz?
Erről is kérdeztük Toldi Gábor toborzási szakértőt, a novemberben megrendezésre kerülő RecruiTECH Blue konferencia szervezőjét.
Toldi Gábor: Sokféle megoldást láttam. A legjobb helyzetben most azok a munkáltatók vannak, akik vérrel-verítékkel, kölcsönös kompromisszumokkal és némi plusz költséggel megtartották dolgozóikat a tavaszi karanténidőszak alatt. Ők zökkenőmentesen indultak újra, mert általánosságban elmondható, hogy nyártól újra felfutottak a megbízások. A legrosszabb azoknak, akik azonnal több száz fős leépítéssel reagáltak a hullámvölgyre. Nekik most duplán nehéz újra feltölteni a létszámot. Azokat, akiket elküldtek, nagyon nehezen tudják megszólítani és visszahívni.
A munkahelyi mindennapokban is sok feszültséggel járt a március óta tartó járványhelyzet. A fehér- és a kékgalléros állomány közé éket vert a covidhelyzet kezelése. Akadtak munkaadók, ahol az irodai dolgozókat home office-ba küldték, ami a fizikai dolgozók körében okozott visszatetszést. Máshol az “egy hajóban evezünk” jegyében mindenkinek be kellett járni, amin a szellemi dolgozók háborodtak fel. Az egészségügyi dolgozók és a bolti eladók mellett számomra azok a toborzók is hősök, akik a járványhelyzetben kiskereskedelmi vagy termelői munkákra kerestek és vettek fel embereket személyesen.
Mit lát most a magyar kékgalléros álláspiac legnagyobb problémájának?
Hatalmas az ellentmondás: miközben több százezer embernek nincs munkája, addig a termelő cégek nem találnak megfelelő számú és minőségű munkaerőt, azaz nem találkozik a kereslet a kínálattal. Továbbra is kevés a szakmunkás – az autóvillamossági szakember, a CNC-s, a kisgépkezelő, a járművezető, a gépbeállító, műszerész és betanított munkásból, más néven operátorból sincs megfelelő számú és minőségű jelölt.
“Jelenleg a legnagyobb kihívás számunkra az operátorok felvétele. Nehezebb, mint március előtt” – mondta Pinczés Balázs, az autógyáraknak klímaberendezéseket gyártó Hanon Systems Hungary Kft. HR igazgatója. A cégnek Székesfehérváron, Pécsett és Rétságon van telephelye az 1700 fős létszám 85 százaléka kékgalléros: nagyrészt operátor, gépkezelő, forgácsoló, technikus, CNC-megmunkáló, raktáros pozíciók mellett mérnöki és más felsőfokú végzettséget igénylő nyitott pozíciók betöltésén dolgoznak. “Egy év növekedést biztosan látunk előre – amely a jelenlegi gazdasági és autóipari helyzetben nagyon jó, addig folyamatosan emelkedik a létszámunk, több száz főt veszünk fel” – teszi hozzá a HR igazgató.
A toborzáshoz a teljes “fegyverarzenált” felvonultatják: Kölcsönző cégeket bíznak meg, működik munkatárs-ajánlási program, állásportálon, a közösségi médiában, a nyomtatott sajtóban, óriásplakáton hirdetnek de nagy hangsúlyt kap a diákok és a nyugdíjasok foglalkoztatása is.
Pinczés Balázs
Mi fontos egy operátornak? “A jó bér, az emberi bánásmód, a jó vezetés, a családias légkör, a kiszámíthatóság ebben a kiszámíthatatlan világban. Számít a cafeteria, a meleg étkezési lehetőség, és apró dolognak tűnik, de kiemelten fontos az is, hogy időben és pontosan kapjanak fizetést” – összegez Pinczés Balázs, a BLUE konferencia előadója.
Hozzáteszi, hogy gyakori probléma az állásra jelentkezők nem megfelelő egészségi állapota, ami az utóbbi tíz évben szerinte sajnos nagyon sokat romlott. “A jelöltek fele kiesik ezen a rostán: nem szed gyógyszert a magas vérnyomásra, nincs szemüvege pedig rossz a látása, elhízott vagy alultáplált. A három műszakos munkarendhez és az utasítások elolvasásához ezek alapvető felvételi kritériumok.” A Hanon Systems a magyarországi állomány mellett kis létszámban Vajdaságból alkalmaz magyar és szerb vendégmunkásokat. Pinczés Balázs elmondta, hogy vállalatuk nagyon elégedett velük, bár az egészségügyi szűrőn onnan is sok jelölt esik ki.
A Hanon Systems jellemzően szerződéses autóbuszokkal szállítja munkába a dolgozókat. Optimális esetben 30-60 percnél nem jó, ha hosszabb a bejárási idő. “A legnagyobb gond a mai munkaerőpiacon, hogy nincs elegendő minden kritériumnak megfelelő sofőr” – árulja el a HR-igazgató. A külföldi vagy távolabbról érkező magyarországi vendégmunkásokat külsős szolgáltatóval szállásokon helyezik el. Ilyen esetekben a HR osztály munkatársai lehetőleg mindig megnézik és jóváhagyják a szállásokat, csak utána költözhetnek oda a munkavállalók, ha az épület és a szobák korszerűek, tiszták és biztonságosak.
Mi a céges válasz erre?
Toldi Gábor: A munkáltatók újra a külföldi munkavállalók felé fordultak, Ukrajnából és Szerbiából pótolják a hiányt. Nyílt titok a termelő cégeknél: az ukrán betanított munkás sokszor jobban dolgozik és kevesebb a probléma vele, mint a helybelivel. Már nem áll meg az ukrajnai toborzás Kárpátalján, hanem az ország belsejében is keresnek munkavállalókat helyi közvetítőkkel. A gyártósori munkások között pedig képzett szakmunkások, sőt diplomások is felbukkannak.
Szintén kihívásnak látom, hogy folyamatosan érkezik az új technológia a termelésbe, új munkavégzési elemek jelennek meg. Ebben a munkaerőhiányos helyzetben még inkább felértékelődnek a céges belső képzések. Sajnos, az új felnőttképzési törvényben előírt adminisztráció rettentően megnehezíti a munkaadók dolgát.