Bevezetés
* a XIX. század közepére a magyar társadalmat is elérték azok az eszmeáramlatok melyek nyugaton a polgári átalakuláshoz vezettek
* elsőként Széchenyi fogalmazott meg ilyen reformgondolatokat –> majd Kossuth Lajos vette át a kezdeményezést
* az osztrák elnyomás árnyékában nehezen tudták véghezvinni azokat a reformokat amelyek a feudális berendezkedést felbontották volna
* a liberalizmus alapelveit igyekeztek átültetni a magyar viszonyoknak megfelelően
Liberalizmus alapelvei
* az értelem haladásában bízva az egyéni szabadság megvalósítása a cél
* ez tartalmazza az alapvető emberi jogok által oltalmazott személyi szabadságot. A személyi szabadságjogok közül sarkalatos jogoknak számítanak: a vallás-, a sajtó-, a véleményszabadság, és a jogegyenlőség
* ezt biztosítja egy olyan alkotmányos állam, amely alaptörvényre épül és hatalommegosztással működik, amely mint jogállam védelmezi a polgárait és lemond a polgárai életébe való beleszólásról
* a politikailag nagykorú polgárok az egyesülési és választási jog érvényesítésével a parlamenti képviselet formájában igazgatják magukat: a parlament dönt a törvényekről, ellenőrzi a kormány működését
* a jogi-politikai formákhoz kapcsolódik a szabad gazdaság: az iparűzés, a tulajdon- és a birtoklás, a kereskedés, a vállalkozás, az egyesülés és a versengés, a szabad költözés jogával
* mindehhez társul a közteherviselés bevezetése, illetve a nemesi-feudális eredetű előjogok törlése
Az Áprilisi törvények
* Kossuth a 1848. március 3-i alsótábla ülésen követelte azokat a reformokat amelyek az abszolutizmus visszamaradottságát felszámolnák –> követelte az önkéntes örökváltságot, a közteherviselést stb.
* a Habsburg-monarchia kereteinek fönntartásával együtt képzelte el a polgári átalakulást –> az udvar mégis az országgyűlés föloszlatását mérlegelte
* a bécsi forradalom viszont új helyzetet teremtett –> a továbbfejlesztett javaslatot a főrendek elfogadták, másnap tömeges utcai tüntetéssel adtak hangot követeléseiknek amelyeket a 12. pontban foglaltak össze
* a 12 pont a legfontosabb liberális elveket foglalta magába á
o sajtó szabadság, cenzúra eltörlése
o felelős minisztérium Buda-Pesten
o évenkénti országgyűlés Pesten
o törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben
o nemzeti őrsereg
o közös teherviselés
o úrbéri viszonyok megszüntetése
o esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján
o nemzeti bank
o a magyar katonákat ne vigyék külföldre+katonaság esküdjön fel az alkotmányra
o a politikai foglyok szabadon bocsátása
o unió?
* a bécsi udvar (kül- és belpolitikai problémái miatt) rákényszerült hogy a magyar országgyűlés határozatait jóváhagyassa
* elsőként az úrbéri terhek és a papi tized eltörlését hirdették ki
* a törvényeket a király április 11-én szentesítette
* megvalósult az azonnali, kötelező örökváltság –> legradikálisabb jobbágyfelszabadítás
* a választójogot alacsony vagyoni cenzushoz kötötték
* megszűnt az előzetes cenzúra
* az Ausztriához fűződő viszonyt nem tisztázták
* nem vonták a törvénykezés körébe a nemzetiségek külön jogait
* tehát Magyarországon a polgári átalakulás alapvetően vérontás nélkül ment végbe –> a polgári társadalom a vesztes szabadságharc után is megtartotta az ekkor lefektetett alapjait