Politikai rendszer
Rákosi-kor
* Rákosiék szovjet mintájú proletárdiktatúrát kívántak kiépíteni miután kiiktatták az ellenzéki pártokat
* egypártrendszer alakult ki, a politikai életet a Magyar Dolgozók Párja uralta
* 1949. augusztus 18-án új alkotmányt fogadtak el –> Magyar Népköztársaság
* a köztársasági elnök intézményét megszüntették –> helyette Elnöki Tanács
* a parlament ritkán ülésezett és csak formális szerepet töltött be
* a legfontosabb hatalmi szerv a párt volt, és az ország tényleges irányítója a párt főtitkára, Rákosi Mátyás volt
* elvileg a kongresszus volt a legfontosabb szerv, ő választotta a 71 tagú Központi Vezetőséget
* legfontosabb testülete a pártnak a Politikai Bizottság volt
* 1949-53 között gyakorlatilag a Rákosi-Gerő-Farkas triumvirátus kezében összpontosult a hatalom
* önkormányzatok helyett tanácsok működtek
* bíróságok+ ügyészségek névlegesen függetlenek
* a párton belüli tisztogatásoktól sem riadtak vissza –> pl. Rajk László
* rengeteg koncepciós-per –> leszámoltak a „rendszer ellenségeivel”
* terrorszervezeteket működtettek az ellenállás elnyomására à1948tól Államvédelmi Hatóság (49től önálló főhatóság)
* erős személyi-kultusz épült ki Rákosi körül (szobrok, képek) Sztálin kultuszához hasonlóan
Kádár-kor
* konszolidáció
* Kádár elítélte a szélsőségeseket (sztálinista keményvonalasokat + reformkommunistákat)
* Kádár kétszer állt a kormány élére, de 1956-1988 között az MSZMP első titkáraként egyértelműen ő volt az ország vezetője –> tehát még mindig erősen központosított hatalom
* a politikai rendszer és az uralkodó ideológia nem változott a Rákosi-rendszerhez képest à1pártrendszer, parlament jelentéktelen, szovjetbarát politika
* változás a hatalmon lévők stílusában + a hatalom gyakorlásának módszerében mutatkozott
* ügyelt arra h ne épüljön ki személyi kultusz
* a terror alkalmazása „csak” a 60-as évek elejéig volt jellemző
* a hétköznapok átpolitizáltsága is csökkent –> nem kellett lelkesedni a rendszerért („aki nincs velünk az ellenünk van” –> ”aki nincs ellenünk az velünk van”)
* az MSZMP volt a legfontosabb államhatalmi szerv (mint R-korszakban)
* önálló társadalmi kezdeményezéseket felszámolták (mint R)
* a párt taglétszám óriásit növekedett a Kádár-rendszer alatt (872ezer fő)
* Kádár kísérletezett különös belpolitikai megoldásokkal, de vigyázott hogy külpolitikájával ne váltsa ki a szovjetek neheztelését
Gazdaság
Rákosi-kor
* a gazdaságot is szovjet mintára akarták formálni
* a legfontosabb cél a gyors iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálása volt (Gerő Ernő felelős a gazd.pol.-ért)
* az iparfejlesztés követelményeit ötéves tervekben fogalmazták meg –> a nemzeti jövedelem kirívóan magas hányadát fordították nehézipari beruházásokra –> 1953-ra az ipari termelés az 1938-as 3xorásara növekedett
* az életszínvonal azonban nem érte el a háború előtti szintet sem
* az iparfejlesztéshez szükséges pénzt gyakran „békekölcsönök” formájában szerezték meg (dolgozók fizetésük hányadát „kölcsön” adták és az állam 20 év alatt fizette vissza)
* a mezőgazdaság kollektivizálását 3-4 év alatt akarták végrehajtani
* a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezése lassan haladt, a parasztság ellenállt
* 1953-ban a megművelt földterület kétharmada még mindig magángazdák kezében volt, több százezre viszont végleg felhagytak a gazdálkodással –> munkások lettek
* bevezették a kötelező beszolgáltatást
* ebben a korszakban M.o. kenyérgabona és bor exportra kényszerült
* az állami tulajdon növekedése miatt a kisiparosok és kiskereskedők száma rohamosan csökkent –> szolgáltatások színvonala is csökkent
Kádár-kor
* Kádár sokszor pragmatikusan, azaz az ideológiát háttérbe szorító gyakorlatiassággal közelített bizonyos kérdésekhez –> pl. gazdaság
* a téeszesítést végrehajtották de magántulajdonban hagyták a háztáji földeket –> hamarosan kulcsszerepe lett az élelmiszerellátásban
* viszonylag bőséges és folyamatos áruellátás –> M.o. a „legvidámabba barakk” a szocialista tömbön belül („gulyáskommunizmus”, „frizsider-szocializmus”)
* mindennél fontosabb volt az életszínvonal fenntartása
* 1968-ban gazdasági reformokat indítottak
* a gazdaságfejlesztésre könnyebb útnak bizonyult a hetvenes években a hitelfelvétel a nemzetközi piacon –> hosszú távon a hitelek és a kamatok törlesztése túlságosan megterheli a költségvetést
* a hetvenes években elérte M.o.-t is a világgazdaság válsága –> olajrobbanás
* a válságot tovább mélyítette hogy csak olyan mélyreható reformokkal lehetett volna a gazdaságot visszaállítani, ami az életszínvonalat rontotta volna –> erre Kádárék nem hajlandóak
Szociálpolitika + kultúrpolitika
Rákosi-kor
* a gazdasági és politikai változások a társadalom szerkezetét is átalakították –> csökkent a mezőgazdaságból élők száma + a kisiparosok és kiskereskedők száma, az ipari munkások, értelmiségek, hivatalnokok száma növekedett
* államosították az iskolákat, mindössze 15 gimnázium maradhatott egyházi kezelésben
* színvonalcsökkenés az oktatásban az ideológiának megfelelő tananyagátírás miatt
* a hatalom igyekezett mindent és mindenkit az ellenőrzése alatt tartani
* csak egyetlen szakszervezet létezett
* besúgóhálózat –> a félelem átitatta a mindennapokat
* gyakori letartóztatások –> ”csengőfrász”
* csökkent az életszínvonal, minimális választék, 1951-ben újra bevezetik a jegyrendszert
* az alapvető élelmiszerek+ szolgáltatások árát az állam mesterségesen alacsonyan tartotta
* beszűkültek az utazási lehetőségek
* társadalombiztosítás egyre jobban terjedt ki, politikai okokból az egyéni gazdákra + kisiparosokra nem
* a mindennapokat is igyekezték a Szovjetunióhoz csatolni –> szovjet filmek a moziban, orosz nyelv kötelező, szovjet könyvek
* erős cenzúra működik a művészetek minden területén
* viszont teljes körű foglalkoztatás, ingyenes ellátás + sportélet a csúcson
Kádár-kor
* a hatvanas évek során kialakult egyfajta hallgatólagos közmegegyezés: a rendszer eltűri, hogy az emberek saját jólétükkel foglalkozzanak, cserébe elfogadják a fennálló hatalmat, s elfelejtik annak eredetét
* a párt ifjúsági szervezete 57-ben Kommunista Ifjúsági Szövetség néven szerveződött újjá à a tagok kis százaléka igazi komcsi, de a tagság bizonyos előnyökkel járt (pl. egyetemi felvételihez)
* a szakszervezetek nem láthatták el valódi feladatukat, a dolgozók érdekvédelmét, a SZOT tagság alól kevesen bújtak ki (leginkább nyaralási lehetőségeket jelentett a szakszervezet)
* a 70es években már tekintélyes népszerű politikusként kezelték Kádárt külföldön –> értékelték a különbségeit a többi szoci országgal szemben
* az ellenzéki hírében álló művészek és értelmiségek maradhattak a pályájukon ha nem voltak kifogásolható politikai megnyilvánulásaik
* a kultúrpolitika legfőbb irányítója Aczél György –> legfontosabb elv az ún. „három T” miszerint a művészeti alkotások egy részét támogatták, másik részét tűrték, egyeseket pedig tiltottak
* a sajátosság az hogy a tűrt kategória igen széles volt
* a cenzúra nehezen átlátható íratlan szabályok szerint működött
* nem követelték a lojalitás nyilvános kinyilatkoztatását