A gazdaság átalakítása
* a gazdasági átalakulás legfontosabb momentuma a rendszerváltás után a privatizáció volt à először a magyar vállalkozókat igyekezték tulajdonhoz juttatni, majd külföldi tőkét kezdtek bevonni
* gazdaság nagy-része magánkézre került
* a privatizációs folyamatok nagy-része 98-ra lezárult
* az átalakítás nehézségei: a piaci viszonyok kialakítása a nemzeti össztermék (GDP) visszaesésével járt, tömegessé vált a munkanélküliség, + az infláció is magasra szökött –> 94-re csökkent ez a folyamat is
* 1995-ös „Bokros-csomag” nevű stabilizációs programot követően a gazdaság növekedése állandósult + csökkent a külföldi államadósság
* külkereskedelemben is változás: növekedett a behozatal és kivitel az EU-val
* a gazdaságpolitika és a politikai-erkölcsi igazságtétel szempontjai keveredtek a kárpótlás kérdésében –> Kisgazdapárt teljes kárpótlást követelt, Fidesz+MSZP ezzel nem értett egyet
* Az Antall-kormány kompromisszumos megoldást dolgozott ki: a komcsi államosítások és kollektivizálások során károsultak vagy azok leszármazottai nem az eredeti vagyontárgyakat , hanem un. kárpótlási jegyeket kaptak amelyen részvényeket vagy földet vásárolhattak
* ennek következtében sok törpebirtok jelent meg az iparosodó országban:S
A rendszerváltás hatásai a társadalomra (piacgazdaságra való áttérés)
Munkaerőpiac
* nem volt hirtelen változás, Magyarországon már a szocializmus idején is jelentős jövedelmi különbségek voltak –> rendszerváltással felgyorsult
* a reáljövedelmek (inflációt is figyelembe vevő „ valódi jövedelem”) 1996-ig csökkentek, ezután növekedésnek indultak
* a közepes jövedelműek száma a 90-es években lényegében nem változott DE kialakult egy jelentős létszámú szegény réteg –> a társadalom nagy részének az életszínvonala csökkent
* óriási különbségek a jövedelemben
* a nyugdíjasok helyzete javult
* munkában változások: nem biztos az állás, folyamatos továbbképzés követelmény, átképzések
* megjelent + növekedett a munkanélküliség (1993-ban a legmagasabb (17%) azóta csökken, de 2001-ben is meghaladta a 340 ezret)
* korábbi tendencia szerint alakult egyes ágazatokban foglalkoztatottak aránya –> nőtt a szellemi foglalkozásúak és a szolgáltatásban dolgozók aránya, csökkent a fizikai dolgozók aránya + mezgazdi termelésből a társadalom 6% élt 2001-ben
* a szakképzett munkaerő választhatott külföldi munkát is, ezért itthon is emelni kellett ebben a szektorban a fizetéseket –> a határok kinyílása így önmagában is Nyugat-Európaihoz hasonló jövedelmeket eredményezett
Népesedés
* tovább folytatódott a születésszám csökkenésének tendenciája
* a család „intézménye” átalakult –> a fiatalok később kötnek házasságot és később vállalnak gyerekeket
* az ezredfordulón a párok kb. tizede házasság nélkül él együtt
* 1970-ben a gyerekek 5%-a született házasságon kívül, 2000-ben már 28%
* a magyar egészségügyi rendszer nem felel meg a kor követelményeinek –> biztató jelek: a születéskor várható élettartam növekedni kezdett (90es évektől)
* alkoholizmus nem csökkent, terjed a kábítószer-fogyasztás
Területi egyenlőtlenség
* a korszakban megállt a nagyvárosok növekedése, viszont a városi lakosság aránya tovább nőtt (Budapest lakossága csökkent a külvárosok miatt)
* a települések közötti különbségek ismét nőttek, a különbségek 1-1 régión vagy megyén belül is jelentősek lehetnek
* a jövedelemben is jelentős különbségek regionálisan
Oktatás
* a rendszerváltással megszűnt a közoktatásban a kötelező központilag előírt tanterv, érvényesül a szabad iskola- és tankönyvválasztás
* nőtt az érettségit nyújtó középiskolákban tanulók száma + speciális tantervű iskolák száma
* a 18-22 éves népességben az egyetemi-főiskolai hallgatók aránya a rendszerváltás előttinek csaknem kétszeresére nőtt (de elmarad a fejlett országoktól)
Egyházak, vallás
* a rendszerváltás után megszűnt az egyházak közvetlen állami felügyelete
* szabadabbá vált a vallási közösségek és egyházak alapítása
* lehetőség nyílt az egyházak kárpótlására (egyházi ingatlanok, egyházi iskolák, egyetemek)
* az egyházak a korábbinál is hangsúlyosabban jelentek meg a közéletben is
* a vallásosság mértéke ugyanakkor nem változott(a lakosság fele „vallásos a maga módján”)
Kultúra, szabadidő
* a kulturális szféra támogatására a korábbinál kevesebbet költ az állam, s a piaci viszonyok között a nyereségesség jelentősen befolyásolja a választékot
* megszűnt a cenzúra minden szinten, a korábbinál gazdagabbá vált a kulturális termékek kínálata –> de kevesebb fogyasztó
* miközben a társadalom iskolázottsága emelkedett, 1985 és 2000 között a felnőttek harmadáról felére nőtt azok aránya akik egész évben egyetlen könyvet sem olvastak el
* szabadidős tevékenységekben nőtt a tv szerepe, 2000-ben állt 58%-át tölti ki egy magyar szabadidejének
* 2002-ben Kertész Imre lett az első magyar irodalmi Nobel-díjas
Kisebbségek
* a rendszerváltás utána kisebbségek identitástudata újra nőtt, kapcsolat az anyaországokkal
* létrejöttek a kisebbségi önkormányzatok
* az r. után a felnőtt roma népesség nagy része elveszítette munkáját –> társadalmi felemelkedés esélye nincs meg (+ előítéletek)