Osztály: 7. osztály
Témakör: Afrika
Tanítási egység: Afrika éghajlata, vizei (A legforróbb kontinens)
Előző óra anyaga: Afrika születése és mai felszíne
Következő óra anyaga: Élet Afrikában
Az óra típusa: Új ismeretet feldolgozó óra
Munkaformák: Csoportmunka, frontális munka
Készítette: Szegedi László
1. A tanítási óra főbb céljai:
Oktatási célok:
Térképek, tematikus térképek használata. Az éghajlat és természetes növénytakaró összefüggése, a passzátszél és trópusi övezet összefüggése, az éghajlat és a folyók vízjárásának kapcsolata
Nevelési célok:
Önálló ismeretszerzés gyakorlása, összefüggések meglátása, ok- okozati kapcsolatok feltárása. Fóliaábrák, fotók (esztétikai nevelés), idegen tájak éghajlata, növényzete (erkölcsi nevelés)
Képzési célok:
Önálló, logikus gondolkodás fejlesztése, feladatmegoldó képesség fejlesztése
2. A tanítási óra oktatási követelményei:
- Fogalmak
Új fogalmak: passzátszél, egyenlítői éghajlat, laterittalaj, füves, ligetes, erdős szavanna, trópusi sivatag, oázis, mediterrán, keménylombú erdő,
- Folyamatok
Új folyamatok: –
Megerősítendő folyamatok:-
- Összefüggések: éghajlat és vízrajz összefüggése
- Kiemelt tevékenységek: atlaszhasználat
Folyatás letöltése word formátumban ITT!
IV. Taneszközök
Tankönyv: Jónás Ilona, Dr. Kovács Lászlóné, Dr Mészáros Rezsőné, Vízvári Albertné: Földrajz 7. osztály – Kontinensek földrajza Mozaik, Szeged 2005, 23-26.
Földrajzi atlasz
Képek (Geo 2006/március 40, 41. oldal, illetve National Geographic Magyarország 2005 szeptember 60, 64 old és www.geograohic.hu/africa),
Falitérkép,
Gyerekek által készített terepasztal. A terepasztalhoz szükséges eszközök (ld. Melléklet).
V. ÓRAVÁZLAT
Óra menete |
Didaktikai mozzanatok, munkaformák, eszközök |
Ellenőrzés: Az elmúlt órán Afrika felszínét és tájait tanultuk. Egy pincében megtalálták egy utazónak a leírását Afrikáról, amelyet az egér megrágott. Egészítsétek ki, hogy mindenki számára Érthető legyen! Közösen ellenőrizzük. (2. és 3. számú melléklet) |
Rövid, önálló feladat, majd frontális ellenőrzés, az írásvetítővel kivetített szöveg segítségével.(2 és 3. számú melléklet) |
Motiváció: Mutatok néhány képet (4. számú melléklet, Geo 2006/március 40,41., National Geographic 2005/szeptember 125-139, 34, 35.), amelyeket az utazó könyvében találták? Hol élnek? Milyen időnek kell ott gyakran lenni? |
Tárgyak, képek |
Célkitűzés: A mai órán megnézzük, hol is készítette az utazónk a képeket! |
problémafelvetés |
Részcélkitűzés: Keresd ki az Atlaszod tematikus térképéről (107.old.), hogy Afrika melyik éghajlati övezetekben található? – Nagy része a forró övezethez, és egy kis része a mérsékelt övezethez tartozik. |
Kérdve kifejtés |
Részcélkitűzés: Alakítsatok 4 csoportot! Minden csoport elrepül Afrika valamely pontjára, oda, ami a repülőjegyén fog szerepelni. Több évig itt fogtok lakni, mert feladatul kaptátok, hogy járjatok utána tényleg olyan-e az éghajlat Afrika egyes részein, mint azt az utazónk leírta. Az ő írásának segítségével – amelyet a borítékban találtok meg – , és az Atlaszotokkal vághattok neki az útnak. Mikor haza jöttök, be kell számolni minden csoportból egy utazónak, hogy mit látott, tapasztalt ott! A csoportból egy-egy tanuló húz egy kártyát, amin a következők szerepelhetnek: Brazzaville (egyenlítői), N’Djamena (szavanna), Asszuán (trópusi sivatag), Tunisz (mediterrán) (7. számú melléklet) – Egy makettszerű asztalt kell készíteniük, az általuk húzott éghajlati övről ill. területről, amelyen a megfelelő növényeknek kell állni, a karton fekvő részét kell beszínezni, a talaj színének, s ráírni a nevét; a hátul álló kartonra rá kell írni az éghajlati terület nevét, az évi csapadék mennyiséget, az évszakok számát, az évi középhőmérsékletet, a hőingás kicsi vagy nagy. (8. számú melléklet) Ezen kívül ki kell keresni a térképről, hogy Afrika, mely területe tartozik ide. A kellékek egy minden csoport számára – az általuk kihúzott helynek megfelelően – külön borítékban van.(9. számú melléklet). A borítékban kapják meg pontosan a feladatot és a szöveget is(5. és 6. számú melléklet) |
Csoportmunka: atlasz és a mellékelt eszközök használata (1.számú mellékletben) Cél az egyéni ismertszerzés fejlesztése, a tematikus térképek használatának gyakorlása. Problémafelvetés és megoldása |
Megbeszélés: Most pedig minden csoport ismerteti, hogy hogyan oldott meg a feladatot. Az első csoportból X.Y. hozd ki a makettet, és mond el, hogy ti mit láttatok, mikor kiszálltatok a repülőgépből! A táblára tűzd fel azokat a papírokat (13. számú mellékletben szereplő módon), amelyeken annak az afrikai területnek a neve szerepel, ahol egyenlítői az éghajlat, majd mutasd meg a térképen. (és a többi csoporttal is ugyanígy) – Kapnak 4 db A/5-s kitöltetlen mintát is (lásd 8. számú melléklet), amelyet a tanár irányításának segítségével kitöltenek az egyes beszámolók alapján, majd otthon beragasztják a füzetbe. |
Ellenőrzés |
Átvezetés, részcélkitűzés: Mutatok néhány képet, ezekről a területekről, hogy hogyan is néznek ki valójában. (10. – 12. számú melléklet,) Most pedig közösen utazzunk el az egyes városokba, és nézzük meg, mi segítette ezeknek az éghajlati öveknek ill. területeknek a kialakulását! |
képek |
Melyik csoport volt az, akiknél legtöbb hő éri a napból a Földet? – Brazzaville-csoport A leginkább melyik nevezetes szélességi körre jellemző ez? – Egyenlítőre Mutasd meg a falitérképnél, hogy hol húzódik Afrikánál az Egyenlítő! Mi tapasztaltatok, mi történik azzal a levegővel, ami melegebb lesz a környezeténél? – Felemelkedik. Helyezd el a nyilat (14. számú melléklet) a maketten, hogy merre áramlik a levegő! Vajon milyen légnyomást tapasztaltak az ideutazók, magas, vagy alacsony? – alacsony A felemelkedő levegőből mi képződik? – Felhő Helyezd el a felhőt a maketten! (14. számú melléklet) Rajzold be a táblarajzon! (13. számú melléklet) Miért szomjazott nagyon az a csoport, amelyik a sivatagban, a térítőknél dolgozott? Miért nincs sok eső? Mi kell az esőhöz? – Felhő Miért nem képződik itt felhő? Gondolj vissza arra, hogy miért képződött az Egyenlítőnél! – Mert leszáll a levegő. Helyezd el a nyílat a maketten! Rajzold be a táblarajzon! Helyezd el a napot a maketten! Mutasd meg a térképen hol száll le a levegő Afrika területén! Akik a két terület között voltak, mit tapasztaltak, hogy fúj a felszín közelében a szél? Hogy fújhat a magasabb légrétegekben? Hogy nevezzük az a szelet, amit a térítőktől az Egyenlítő felé fúj? – Passzátszél Ragaszd fel a nyilat a makettre! Rajzold be a táblarajzon, hogy a térítőktől az Egyenlítő felé történő áramlást! Valójában soha nem fújhat É-i vagy D-i irányba a passzátszél, a földforgása miatt! Milyen irányba forog a föld? – K-i Képzeld el, hogy elkezdenéd ez a nyilat a táblán húzni, milyen irányba fog mutatni? Milyen irányba fog akkor a passzátszél is fújni? – É-in ÉK-i D-in DK-i Helyezd el ennek megfelelően a nyilat a maketten! Rajzold be a táblarajzon! |
Belső koncentráció a 6. os tananyaggal. Táblarajz használata (11. számú melléklet), atlasz, falitérkép használata Cél a logikus gondolkodás fejlesztése, a földrajzi jelenségek összefüggéseinek meglátása. |
Az év mely napján, melyik csoportnál volt a szélrendszer felszálló ága? IX. 23. és III. 21. tavaszi/őszi napéjegyenlőség- Egyenlítő – Brazzeville- csoport VI. 22-én Ráktérítő közelében – Asszuán –csoport A Baktérítő környékére nem utazott egyik csoport sem. Ezért most oda repüljünk! Melyik nap lenne az ,amíg közelítene felénk a felszálló ága a szélrendszernek? – – XII. 22.ig |
|
Átvezetés: Melyik utazócsoport tapasztalhatta azt, hogy kétszer vonul át a felszálló légáramlat felettük? – Szavannán. Hány évszakot tapasztaltak? – 2 egy száraz és egy csapadékos
|
|
Részcélkitűzés: Mit tapasztaltatok, milyen volt itt a folyók vízjárása? – Ingadozó Milyen vízjárású folyóval találkoztak az egyenlítői éghajlatra utazók? egyenletes |
|
Most pedig utazzunk el a leghosszabb, legnagyobb folyóhoz! Melyik az a folyó? Mutasd meg a falitérképnél! – Nílus Most mindnyájan gyalogoljunk fel oda, ahol a folyó ered! hol található az eredete? Mutasd meg a fali térképen! Ezután egy tutajon leúszunk a torkolathoz. Hova kerülünk? – Földközi-tenger Mit tapasztalunk, hogy néz ki a torkolata? Milyen típusú? – delta A Kongót is ugyan így ki keresik, megmutatják. Most utazzuk körbe Afrikát s nézzük meg, hova torkollanak azok a folyók, amelyeknek tölcsér torkolata van! Mi az, ami segíti, hogy a hordalék ne rakodjon le? – Apály, dagály Ha a Szaharába akarunk utazni, akkor a térképen szaggatott vonallal találkozunk. Miért? Keresd ki a térképmagyarázatból, hogy mit jelöl! – Nincs mindig víz benne, ez a vádi. Szaharában vagyunk, meleg, száraz idő van. Elkezd egy picit esni az eső, azt is beszippantja a föld, annyira szomjas. Nem folyik le, nem éri el a tengert, óceánt. Egyszer csak zuhogni kezd! Ekkor meg hömpölyög, folyóként egy ideig. Hogy hívjuk azokat a területeket, amiknek a folyói nem érik el a tengert, nem folynak le? – lefolyástalan Mutasd meg a falitérképen, hogy hol vannak ilyen területek! |
Atlasz, falitérkép használata |
Utazásunk során egyszercsak hosszúkás tavakat látunk. Hol járunk? Keress az atlaszodban tavakat, amelyek hosszúkásak! Mutasd meg a falitérképen! Miben helyezkednek el? – Kelet-afrikai árokrendszer Keresd ki a nagyobb tavak nevét az atlaszodból! Keresd meg Afrika legnagyobb tavát! Mutasd meg! |
Kapcsolat a múltórai anyaggal. Cél a logikus gondolkodásra nevelés |
Összefoglalás: „Ki vagyok én?” játék. A táblán található számokhoz egy-egy kérdés és egy-egy betű kapcsolódik! A szám kérése után kaptok egy kérdést, és ha helyesen válaszoltok, akkor a kártyát megfordítjuk és kaptok egy betűt! A végén a betűkből megkapjátok a megoldást, ami Afrikával kapcsolatos. (14. és 15. számú melléklet) |
|
Házi feladat kijelölése és motiváció a következő órára: Gyűjtsétek össze, hogy milyen növényeket termesztenek Afrikában az egyes éghajlati területeken ahova elutaztál, és milyen állatokkal találkoztál! Keressetek képeket is róluk, ragasszátok kemény kartonra és a következő órán kiegészítjük vele a makettet. |
Koncentráció biológiával. |
Óravégi rendtartó intézkedések |
|
VI. Mellékletek
Melléklet letöltés…
Egész óratervezet letöltése