(1877 – 1919)
1877. nov. 22-én született Érmindszenten. Apja Ady Lőrinc, elszegényedett un. hétszilvafás nemes volt. Anyja Pásztor Mária, papok és tanítók leszármazottja. Öccse Ady Lajos, magyar-latin tanár. Ő jelentette meg az első életrajzot. Hiába éltek paraszti életet mégis éltek benne nemesi érzések.
Ady írói álnevei: Ond, Od, Ad.
1903. júliusában hazalátogatott Nagyváradra Diósyné Brüll Adél. Idősebb, gazdagabb, férjes asszony volt, emellett művelt, okos nő is. Már hallott Adyról, olvasta az újságban cikkeit és eldöntötte, hogy elviszi magával Párizsba. Kölcsönös vonzalom alakult ki közöttük, de a nő hazament Párizsba Ady nélkül. Ady hazament és franciául kezdett tanulni, budapesti lapokkal vette fel a kapcsolatot.
1904-ben kiment és a francia irodalommal Léda segítségével ismerkedett meg. Léda fordított neki. Itt jelentkeztek először a vérbaj tünetei, Léda és férje gyógyítgatta. Egy év ottlét után Vészi József kérésére a Budapesti Napló munkatársa lett.
Ebben az időben a darabont kormány került hatalomra és bevezette az általános választójogot. Ez az egész úri Magyarország haragját jelentette. A darabont kormány megkérte Vészi Józsefet, hogy legyen a sajtó főnöke, és ő maga mellé vette Adyt és Bíró Lajost. 1906-ban megjelent az Új versek c. kötete. Ez az első igazi Ady kötet. Ezután három dologgal vádolták: érthetetlenség, hazafiatlanság, erkölcstelenség. Vannak már hívei is, de a sok támadás megviseli, ezért „megszökik” Párizsba 1907-ig. Mikor hazajön Vészi József már nem tud neki segíteni, mert a darabont kormány megbukott. A Népszavánál kezd el dolgozni. Az irodalmi rovat vezetője Révész Béla, így megjelentek Ady versei is. Pl.: Csák Máté földjén, Dózsa György unokája. 1908. jan. 1-én megindul a Nyugat. Az új költői törekvéseket támogatják. Azt tartották, hogy egy költőnek vagy írónak mindent szabad, amit meg tud csinálni. Ady versei is megjelennek a Nyugatban. 1908. áprilisában megalakul az A holnap irodalmi társaság. Ennek Juhász Gyula volt az alapítója. Hívta Adyt is, így ennek a tagja lett. 1908. szeptemberében megjelenik ennek egy válogatása, így Ady versei is. Konzervatív irodalmi körök támadták Adyt, mert újat akart hozni a történelembe. Ady támadással válaszolt. Megírta az A duk-duk affér c. újságcikket, ami az Új idők c. folyóiratban jelent meg. 1911-ig összesen hétszer volt Párizsban.
Ezután is sok nőnek tetszett, ezek között tűnt fel Csinszka (Boncza Berta). 1911-től leveleztek. Ekkor még Lausanne-ban volt egy leánynevelő intézetben. Versei tetszettek neki, rokoni szálakat vélt, így írta a leveleket. 1914-ben találkoztak először, Csinszka a családjához Csucsára hívta meg. Ady vonakodott, de mégis elment. Az első találkozás nem igazán sikerült, Érmindszentről ment, Nagyváradon megállt, barátaival berúgott, így szállt fel a vonatra, elaludt, későn kelt fel, máshol szállt le. Későeste érkezett zilált külsővel. Szerelem lett belőle. Ady 37 éves, a lány 20, félt magához kötni, de 1915. márc. 27-én mégis összeházasodtak. Apja, Boncza Miklós unoka-húgát vette feleségül, halála után az apja nővére nevelte Csinszkát. Nagyon érzékeny ember volt, verseket is írt, kötete is van. Házasságuk után Csucsán, a kastélyban éltek. Nem szerette Pestet, mert a első világ-háború alatt nacionalista jelszavakkal volt tele a város és tudta, hogy senki sem jó.
1918. okt. 31-én az őszirózsás forradalom idején csalódott, nem ezt a forradalmat várta. A háború okozta kétségbeesettsége eredménye. Novemberben elmegy a köztársaság kikiáltására, a Nemzeti Tanács küldöttsége is felkeresi. 1919. jan. 27-én meghalt. A Vörösmarty Akadémia tiszteletbeli elnökévé választják.
Indulás:
Nagyváradon újságíró (1899-1904) -> Szabadság (kormánypárti lap), Nagyváradi napló (ellenzéki)
1905-től a Budapesti Napló munkatársa (cikk: Ismeretlen Korvin-kódex margójára) -> Mo. kompország NY és K között; Európához érzi közelebb Mo.-t, de nő az elmaradottság
Nyugat első számában: A magyar Pimodán
Fro.-i kastély – irodalmi kör; a magyar költészet lehetőségeit keresi
1906 Új versek; ettől lesz a líra domináns
– szembefordul a konzervatív népnemzeti irányzatokkal
– Léda szerelem (erőteljes egyéniség; megismerteti a francia szimbolizmussal)
– Párizs -> távlatot ad a haza bírálatához és szeretetéhez
Kötetei:
|
Versek |
1899 |
|
Még egyszer |
1903 |
|
Új versek |
1906 |
|
Vér és arany |
1907 |
|
Az Illés szekerén |
1908 |
|
Szeretném ha szeretnének |
1909 |
|
Minden Titkok versei |
1910 |
|
A menekülő Élet |
1912 |
|
A magunk szerelme |
1913 |
|
Ki látott engem? |
1914 |
|
A halottak élén |
1918 |
|
Az utolsó hajók (posztumusz) |
1923 |
Ady szimbólumrendszere
– nem öncélú esztétizálás
– átfogó nagy szimbólumrendszer: több tárgykörből merít:
– táj: színbólika;
– természet: héja, vihar, ugar
– tárgyi valóság: hajós, hegedűs;
– mitologikus: Ádám, Éva, Góg, Magóg;
– nagybetűssé tett közszavak: Nász, Élet, Hit, Ugar;
– szokatlan szóösszetételek: szűz
– halmozás, ismétlés, felsorolás.
Forrás: ebookz.hu