Az angol és francia rendi monarchia kialakulása
Rendek: a feudális társadalom azonos kiváltságú és gazdasági helyzetű csoportjait, amelyek közösen lépnek fel az érdekeikért.
Rendi monarchia: az az államforma, amelyben a hatalmat a király és a rendek gyakorolják együttesen. Az országgyűlésen együtt hozzák a törvényeket, közösen vetik ki az adókat, és a rendek jóváhagyása nélkül az uralkodó nem hívhatja hadba a hadsereget.
Anglia: a XII. században az angol trón a Plantagenet II. Henrik örökli. Megfékezi a feudális nagyurakat, kiterjeszti a bíróságok hatáskörét, és erős hadsereget szervez. Fia I. János elveszíti franciaországi örökségét. Amikor vissza akarja szerezni az elveszett területeket, 1215-ben az angol főurak rákényszerítik a Magan Carta Libertatum (Nagy szabadságlevél) kiadására.
I. (földnélküli) János halála után a városi polgárok és lovagok fegyvert fogtak a nagybirtokos körök ellen. Vezetőjük Simon de Monfort lett. Győzelmük után Simon de Monfort lett a kormányzó, aki 1265-ben az eddig csak főurakból álló parlamentbe meghívta a városok és köznemesek képviselőjét is. Ez volt a az első rendi gyűlés Angliában.
Franciaország: a Capeting uralkodóházból származó IX. Lajos reformjai erősítik a királyi hatalmat. Fejleszti az államigazgatást, kézbe veszi a pénzverés jogát. Megtiltja a feudális urak magánháborúit. IV. (szép) Fülöp megszerzi Flandriát, amelynek a szövőipara fejlett gazdaságot teremt. Háborúi sokba kerültek, ezért Fülöp megadóztatta az egyházat. VIII. Bonifác pápa kiközösítette, ekkor Fülöp fogsága vetette a pápát, majd annak halála után francia főpapot választottak pápává. Az új pápa a papság székhelyét Avignonba helyezte át. Ekkor megkezdődött a Pápák 70 évig tartó Avignoni fogsága. Ehhez kapcsolódik az első rendi gyűlés összehívása Franciaországban. IV. Fülöp, hogy a Bonifácnál vívott küzdelemben minél szélesebb rétegek támogatását elnyerje, 1302-ben az angol parlamenthez hasonló gyűlést hívott össze. A polgárság, a nemesség, a papság külön tanácskozott.
Forrás: ebookz.hu