Október 6.

Központi gondolat:
A hazát életünk árán is meg kell védenünk.

Helyszín:
Bármilyen méretű terem, a Múzeum feliratot a falra tesszük.

Szereplők:
Számuk változtatható az osztály létszámának megfelelően.

Díszlet:
Múzeum felirat, paraván nemzeti színű szalaggal körbevéve, festők képeit helyezzük el rajta.

Fény:
A világostól/illúzióvilágítás/ a sötét felé haladunk a második jelenettől.

Zene:
Korhoz illő gyászzene.

Kellékek:
térkép, fekete korong, furulya.

Célom:
A hagyományos műsor formájától kissé eltérő módon, átéléssel közvetíteni a hősök tiszteletét a z ünneplő közönség felé.


I .jelenet

Múzeum

A paravánokra tett festmények:

Kovács Mihály:Vörössipkás

Than Mór:A tápióbicskei csata

Than Mór: Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök

Than Mór: A komáromi csata

Than Mór: Budavár bevétele

Szkidzsák –Klinovszky István:A világosi fegyverletétel

/A paraván fehér, körben nemzeti színű szalaggal/

/A diákok egy múzeumlátogatáson vannak, s elmondják a képekről, ami eszükbe jut, azaz kihangosítják a gondolataikat./

/ A teremben a műsor megkezdése előtt közepes hangerőn 1848-as dalok csendülnek fel/

/A tanulók nézik a képeket, mint a múzeumban./

1 . tanuló:

A tápióbicskei csata – A dicsőséges tavaszi hadjárat egyik helyszíne. Görgey serege győzelmet aratott az osztrák főerő felett.

2. tanuló:
Vörössipkás – Csak néhány nap telt el az Olmützi Alkotmány kiadása óta,s Damjanich vörössipkásai visszafoglalták Szolnokot.

3. tanuló:
Gróf Batthyány Lajos – Az első felelős magyar miniszterelnök. 1849. október 6-án Pesten golyó általi halálra ítélték.

4.tanuló:
A komáromi csata – a „Duna Gibraltárja”

Klapka György október 2-án adta meg a várat. Még a világosi fegyverletétel után is védte.

5 . tanuló:
:A világosi fegyverletétel,
Kossuth az orosz csapatok csatlakozásakor elvesztette a reményt. Maga is azt mondta:
”Nincs többé remény,hogy az egyesült osztrák és orosz nagyhatalmasságok ellen az önvédelem harcát folytathassuk.” [1]

6. tanuló:
Megtorláslás. Legalább 120 halálos ítélet született.
Közöttük volt az aradi 13 tábornok is.
12oo szabadságharcost vetettek börtönbe, több tízezer katonát kényszersorozásra ítéltek.
Akiket nem végeztek ki, Kufstein, Spielberg, Olmütz, Komárom, munkács hírhedt börtöneibe zártak.

/Gyászzene szól/

II. jelenet

7. tanuló:
/Az asztalra teszi a korabeli Magyarországot ábrázoló térképet/
/Az illúzióvilágítást fokozatosan csökkentjük/

Gyászol az ország!

1 . tanuló:
Pest.
/leragaszt a térképre egy fekete korongot Pest helyére. A továbbiakban mindig az említett helységnév helyére teszi a tanuló/

–Gróf Batthyány Lajost

2. tanuló:
Arad –Damjanich Jánost

4 . tanuló:
Feleségének szóló búcsúlevelében imát írt:

„Mindenség Ura! Hozzád fohászkodom!
Oltalmazd meg az én különben is szerencsétlen
hazámat a további veszedelemtől!
Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a
hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld
akaratát a népek javára!
Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot!
Te ismered -, Uram az én szívemet- és egyetlen
lépésem sem ismeretlen előtted:
azok szerint ítélj fölöttem kegyesen,
s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen.” [2]

5. tanuló:
Kiss Ernőt
Kivégzéséhez indulva ezekkel a szavakkal búcsúzott a vár káplánjától:
„ Szegény hazám, vége mindennek. Isten büntesse meg hóhéraidat!” [3]

Schweidel Józsefet

Kezében azt a keresztet tartotta, mely mindvégig társa volt a csatában.

6. tanuló:
Poeltenberg Ernőt

Találóan mondta magáról:
„Csak a nyelvem német, a szívem magyar, mert a szabadságért dobog.” [4]

7. tanuló:
Török Ignácot
Az ő tervei szerint erősítették meg Komárom várát. Az ő tanítványa volt Görgey Artúr, Klapka György.

8. tanuló:
Lahner Györgyöt

A fegyvergyártás központját Nagyváradon szervezte meg. Az ott öntött ágyúkon lehet olvasni:
„Ne bántsd a magyart!” [5]

9. tanuló
Knézich Károlyt

Hadtestével részt vesz Buda ostromában. Öccse az osztrákok között harcolt.

6. tanuló:
Nagysándor Józsefet

A kivégzés helyén így szólt a zokogó lelkésznek:
„Eddig ön vigasztalt engem, s jelenleg ön sír. Jobb lesz, ha imádkozunk!” [6]

2. tanuló:
Leiningen Westerburg Károlyt

Német létére önként jelentkezett a magyar hadseregbe. Damjanich hadtestében volt hadosztályparancsnok.

4. tanuló
Aulich Lajost

Magyarul nem tudott, de a magyar alkotmányra tett esküt mindhalálig.

1. tanuló:
Gróf Vécsey Károlyt

A szolnoki csata egyik győztes hadvezére.

2. tanuló:
Lázár Vilmost

Szemét nem hagyta bekötni. Utolsó szavai ezek voltak:
„Istenem, nőm és három gyermekem.” [7]

5. tanuló:
Dessewffy Arisztidet

„Nekem a halál semmi.” –ez volt a szavajárása.

/Néhány másodperc hatásszünet, majd az asztal közepén meggyújtanak egy gyertyát, némán állnak/

4 . tanuló:
Gyászol Pozsony

Daniel Christian Dressert

Még 1849. január 18-án kivégezték,- szidta az uralkodóházat.

1 . tanuló:
Gyászol Aranyos

Csömy Zsigmond molnárt a kormány szidalmazásáért lőtték agyon.

2 . tanuló:
Gyászol Sopornya

Agyonlőtték Mészáros Dániel lelkészt.

3 . tanuló:
Gyászol Nagyrippény

Szintén a papját veszítette el.

4 . tanuló:
Gyászolnak Tardoskedden, Székesfehérváron, Vértesbogláron Selmecbányán.

/5-től a 4. tanulóig egyszerre hangosan mondják:/

Mindenki mondja:
Édesapákat, nagyapákat, hazafiakat gyászol az ország!
/Furulyán szólaltatnak meg egy szomorú 1848-as dalt, például: Kossuth Lajos nagy bújában…/
/A térképet két tanuló tartja a zene alatt, amely az emlékezés során fekete korongokkal kirakott az elhangzott helyszíneknek megfelelően./

Felhasznált irodalom

Bucz Hunor: Pannónia ne feledd halottaidat!
Drámapedagógiai Magazin melléklet
Budapest,
Felelős szerkesztő: Kaposi László

Szabadságunk vértanúi
Országjáró című kormányújság
2001. november- december 15. o.

Lázár István:
Képes magyar történelem
Magyar Könyvklub és Corvina Kiadó
Celldömölk, 1993.

Történelem III.
Závodszki Géza
Tankönyvkiadó
Budapest, 1992.

[1] Történelem III.
109. o.

[2] Bucz Hunor: Pannónia ne feledd halottaidat
10-12. o.

[3] Uo.

[4] [4] Bucz Hunor: Pannónia ne feledd halottaidat
10-12. o.

[5] Uo.

[6] Uo.

[7] Bucz Hunor: Pannónia ne feledd halottaidat
10-12. o.

Forrás: fkfk.hu