A rosszabb tanulók is könnyedén bejutottak
A 2008-as felvételi eljárásban megállapított ponthatárok szerint már 40 százalékos középszintű érettségi teljesítménnyel is bekerülhettek a fiatalok a felsőoktatásba.
Ez egy százalékkal magasabb eredmény egy kettes vizsgánál, azaz éppen eléri a hármas érdemjegyet. Így számolva a jelentkezők mindenféle többletpontra jogosító jogcím nélkül, hármas érettségivel olyan alapszakokra is bejuthattak, mint kereskedelem és marketing, kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi gazdálkodás vagy gépészmérnök.
Az új pontszámítási rendszerben 480 pont volt a maximálisan elérhető ponthatár, 400 pontot lehetett elérni tanulmányi és érettségi eredménnyel vagy az érettségi eredmény kétszeresével, valamint 80 pontot kaphattak a jelentkezők nyelvvizsgájukért, emelt szintű érettségi vizsgájukért, sport- és tanulmányi versenyen elért eredményükért vagy előnyben részesítés jogcímen. A minimum ponthatárt 160 pontban állapították meg az illetékesek, ami a maximálisan elért eredmény 1/3-a (33 százalék).
A 2008. februári felvételi eljárásig érvényes régi pontszámítási rendszerben a maximálisan elérhető pontszámot 144 pontban, a minimális teljesítményt 78 pontban határozták meg, eszerint februárig több mint ötven százalékot kellett teljesíteniük a jelentkezőknek ahhoz, hogy egyáltalán gondolkozhassanak felsőoktatási tanulmányokban. Az új pontrendszer kialakításakor az volt a cél, hogy jobban differenciálni lehessen a felvételizők által elért eredményeket, ami egyrészt a jelentkezők, másrészt az intézmények érdekeit szolgálja.
91 százalék bekerülhet
Idén kivételesen magas szám született, az idei jelentkezők 83 százaléka már felvételt nyert valamelyik intézménybe, a pótjelentkezések lezárultával pedig 91 százalékra számítanak az oktatási szakemberek. Ez az arány tavaly 74 százalék volt, az elmúlt években pedig még kevesebb. Az eredmény kialakulhatott a csökkenő számú felvételiző, a stagnáló, sőt növekvő számú felsőoktatási intézmények (idén indult a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola) továbbra is magas kapacitásszámai miatt is.
Maximum ponthatár sehova sem kellett, és természetesen születtek kiemelkedő eredmények, azonban nem lehet elhanyagolni azt a tényt sem, amit az alacsony ponthatárok tükröznek, hogy sok helyen gyenge eredménnyel is felvételt nyerhettek a jelentkezők. A természettudományos képzésekre Szegeden már 240 ponttal be lehetett kerülni, Pécsett 206-tal, a Nyugat-magyarországi Egyetemen 200 alattiak voltak a ponthatárok, az ELTE-n 200 és 325 között mozogtak. „Az informatikai, műszaki és pedagógus képzésben a jelentkezők száma nagyjából azonos volt a meghirdetett helyek számával, viszont a természettudományos szakokra és a felsőfokú szakképzésben meghirdetett szakokra kevesebb jelentkezés érkezett a rendelkezésre álló helyek számánál” – mondta Kerekes Gábor, az Educatio Kht. ügyvezetője a felvételi ponthatárokat elemző sajtótájékoztatóján. A Budapesti Műszaki Főiskolán – amely a magyarországi műszaki képzésben a BME után, előkelő helyen áll – több karon 200 pont alatti ponthatárt várt el leendő hallgatóitól, néhol kellett 300 pont felett teljesíteni. Ez természetesen részben a műszaki képzési terület népszerűtlenségét mutatja, amely a természettudományos képzési területen még szembetűnőbb.
Hatalmas különbségek
A ponthatárokat vizsgálva nem egy esetben látszik, hogy óriási a differencia az állami és költségtérítéses szakok számai között. Ennek természetesen oka lehet, hogy a költségtérítéses helyeket hátra sorolták a felvételizők, így az algoritumus azokat töltötte fel utoljára (a pontszámításról szemléltetés itt látható). A Budapesti Gazdasági Főiskola nemzetközi gazdálkodás szakán egy padban tanulhat majd a 410 pontot elérő államilag támogatott hallgató, és a 160 pontot teljesítő költségtérítéses. Szemléltetve a különbséget az előbbinek például kell egy 100%-os érettségi és egy 70%-os emelt szintű érettségi (mindkettő ötösnek minősül), vagy két középszintű 95 %-os érettségi (szintén ötös érdemjeggyel) és egy középfokú nyelvvizsga, hallgatótársának pedig két középszintű épp hogy hármas érettségi vizsga. (Az eredmények teljesítése több, az említettől eltérő módon is elérhető). Nem a BGF az egyetlen, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán például kommunikáció és médiatudomány szakon 411 pont kellett szerezni az állami támogatott helyhez, míg költségtérítésesként elég volt a minimum 160 pont.
Régi nagypresztízsű szakok és a nagy egyetemek
Az intézmények által bonyolított felvételik idején a jogi vagy építészmérnöki képzésre csak a legjobb eredményű felvételizők nyerhettek felvételt. Idén a győri Széchenyi István egyetem építészmérnöki képzésére 232 pont elegendő volt a 480-ból, a Debreceni Egyetemen jogász szakra államilag támogatottként 384 pontot kellett elérni, de fizetős képzésre mindössze 164-et.
A legmagasabb ponthatárt az ELTE-n – amely a legnépszerűbb intézmény volt az idei jelentkezők körében is – a pszichológia szakon és az alkalmazott közgazdaságtan szakon kellett elérni, 456 pontot, de magasak voltak a keleti nyelvek szakokon előírt ponthatárok is, valamit a kommunikáció és médiatudomány szakon is (451). Alacsonyabbak voltak az informatikai és természettudományos képzésben meghirdetett szakok ponthatárai, ez azonban országos jelenség.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen ettől függetlenül csak egy szak esetében ment 200 pont alá a ponthatár, a Budapesti Corvinus Egyetemen is csak elvétve találkozhatunk alacsony pontszámmal. Itt volt az országban a legmagasabban megállapított határ, 475 pontot kellett a nemzetközi gazdálkodás szakra jelentkezőknek elérniük. Ezen kívül az összes, nagy népszerűségnek örvendő szakon (kereskedelem és marketing, turizmus-vendéglátás, gazdálkodási és menedzsment, de még kommunikáció és médiatudomány szakon is) 450 pont feletti pontot kellett teljesíteniük a felvételizőknek, itt a költségtérítéseseknek is 400 pont feletti teljesítmény szükségeltetett.
Mesterképzések az új rendszerben
A mesterképzések esetében belső felvételit kell tenniük a jelentkezőknek, a felvételi menetét az intézmények határozhatják meg, az értékelés azonban egységes, 100 pontos rendszerben történik. A mesterképzésekre jelentkezőknek a Corvinus egyetemen a legtöbb pontot a regionális kertészmérnöki mesterszakon kellett teljesíteniük, itt a 100 pontból 78-at kellett produkálniuk. Az ELTE-n a legmagasabb ponthatár 90 pont volt programozó-informatikus mesterképzésre, a Debreceni Egyetemen 84 pontot kellett elérni az egészségügyi szociális munkás szakon, elegendő volt azonban 28 pont a létesítménymérnöki mesterképzésre való bejutáshoz. A mesterképzéseknél a jelentkezők teljesítményének értékelése természetesen szubjektív, így a megállapított ponthatárok összevetése is nehezebb.
(www.edupress.hu)