Az átalakult felsőoktatási struktúrában a tanárképzés rendszere is megváltozott. Míg korábban az egyetemi tanulmányokkal párhuzamosan lehetett megszerezni egy tanári képesítést bizonyos modulok elvégzésével, az új, többciklusú rendszerben az alapképzés szolgál a diszciplína, a mesterképzés pedig a pedagógiai kompetenciák elsajátítására.
Eszerint tehát a közoktatási szaktanári képzés elkülönülten, mesterképzés keretében zajlik, amelyre minden, a tanárszakmával diszciplinárisan összeegyeztethető alapszakon végzett hallgató jelentkezhet.
A tanári felkészülés módja, hogy alapképzésben előírt 180 kreditből 110 egy diszciplína vizsgálatára, míg további 50 kredit egy másik diszciplína vizsgálatára alapul, ez a mesterképzés során megszerezhető két tanári szakképzettség kiindulópontja. Egy szakképzettség megszerzése esetén 180 kredit mindössze egy tudomány vizsgálatára koncentrál. A tanári mesterképzés ideje két szakképesítés megszerzése esetén öt félév, egy szakképesítés estén négy félév, az utolsó félév mindkét esetben egy kötelezően eltöltött hat hónapos, összefüggő oktatás-nevelési intézményben töltött gyakorlat.
A tanári mesterképzés felvételi eljárása – megegyezően a többi mesterszakkal – intézményi hatáskör.
A közoktatásban a felső tagozattól a középiskolai tanulmányok végéig, közismereti tárgyakat oktató tanárnak készülőknek két szakképzettséget kell szerezniük, míg a szakmai szakképzettségek megszerzéséhez – amely a szakképzés, illetve a művészetoktatás tanárainak a felkészítését célozza – egy szakképzettséggel is lehet tanári oklevelet szerezni.
A két szakképesítés megszerzését igénylő közismereti tárgyak oktatásához az alapképzésben, a fentiekben már bemutatott módon, 50 kredit elvégzésével lehet megteremteni a feltételeket.
A tudományterületenként választható tanári szakképzettségekről bővebben a felvi.hu oldalon, vagy a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban olvashatnak az érdeklődők.
(www.edupress.hu)