Az először 2001 őszén megrendezett Országos kompetenciamérés május 27-én hetedik alkalommal méri fel a közoktatásról szóló törvényben meghatározott tanulók 6., 8., 10. évfolyamos csoportjának teljes körén a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást.
A kompetenciaméréshez 2006 óta az „Országos készség- és képességmérés” is csatlakozott, amely a kompetenciaméréssel egy időben a 4. évfolyamos tanulók alapkészségeinek fejlettségét vizsgálja.
A felmérést minden iskola minden 4., 6., 8. és 10. évfolyamos tanulója megírja. Idén 2961 iskola összesen 4261 telephelyén több, mint 400.000 diák vesz részt a mérésben.
A fenntartók, iskolák és telephelyek eredményeiről 2010. február 28-ig nyilvános jelentés készül, amely az ohkir.gov.hu/okmfit oldalon lesz elérhető. A tanulók a mérés során kapott mérési azonosítójuk birtokában megismerhetik majd saját egyéni eredményeiket is.
A fenntartói, iskolai és telephelyi jelentések segítik az iskolákat abban, hogy a két felmért területen objektív képet kapjanak teljesítményükről, megismerjék erősségeiket és gyengeségeiket.
A mérés a teljesítményeket nem csak abszolút skálán mutatja be, hanem a tanulók szociokulturális hátterét megjelenítő családi háttérindex segítségével azon iskolák rendkívül értékes pedagógiai teljesítményét is láthatóvá teszi, amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak.
A mérésben alkalmazott feladatok nem a NAT, a kerettantervek, vagy az azokhoz fejlesztett tankönyvek által közvetített tudástartalom elsajátításának mértékét mérik, a felmérés nem az adott tanévi tananyag ismeretanyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok a közoktatásban addig elsajátított ismereteket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során.
A szövegértés területén a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól.
A matematikai eszköztudás területén pedig a feladatok valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma „matematizálását”, megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különböző területeit érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések és összefüggések; alakzatok síkban és térben; események statisztikai jellemzői és valószínűsége).
A felmérés tartalmi kerete (amely meghatározza a műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, vagy épp az alkalmazott szövegtípusokat) megjelent a közoktatás minőségbiztosításáról szóló 3/2002. rendelet mellékleteként.
(www.edupress.hu)