Mi a különbség?
Beszédfejlődési elmaradásra akkor gondolhatunk, ha csemeténk 3 éves kora után kezd el beszélni, és az értelmi károsodás vagy hallássérülés kizárható. Azt mindenképpen szakember feladata eldönteni, hogy megkésett beszédfejlődés vagy komplex nyelvi zavarra utaló akadályozott beszédfejlődés okozza-e a problémát.
A nyelvelsajátítás menete, fejlődési üteme gyermekenként változó lehet. A beszédfejlődési elmaradás tünetei azonban már sokszor csecsemőkorban megmutatkoznak.
A megkésett beszédfejlődésű csemete keveset gagyog. A gagyogása sokszor egyhangú, és a beszédfejlődés szempontjából fontos ún. utánzó korszak gyakran elmarad. A baba lassabban reagál a környezeti ingerekre. A kicsi csak kb. 18 hónapos korától kezd el beszélni. A beszéd a kommunikáció eszközévé válik, de a gyermek beszéde elmarad az életkori szinttől. Előfordulhat, hogy az első szavak időben jelennek meg, majd a beszédfejlődés leáll. Ha már mond néhány szót a csöppség, az nehezen érthető. Gyakran mutogatással próbálja megértetni magát. Sokáig használ ún. dajkanyelvi és hangutánzó kifejezéseket, melyek ép beszédfejlődés esetén 3 éves korra eltűnnek a beszédből, pl. óra=tik-tak, cica=miau, kutya=vauvau. A kicsi szókincse sivár. Gyakran kommunikál szótöredékekkel. Ekkor a szavak első vagy utolsó szótagját ejti, pl. autó=tó, villamos=vi.
A csöppség sokáig távirati stílusban beszél, a nyelvtani szerkezeteket nem jelöli vagy pontatlanul teszi. Egyszavas vagy 2-3 szavas mondatokat alkot ragozás nélkül, pl. A cica eszik.= Miau nyami.
A kicsi beszédritmusa inkább lassú, gyengébb zenei képesség figyelhető meg.
A gyermek beszédmegértése jó, egyszerű utasításokat megért, végrehajt.
Az elhúzódó beszédfejlődésre gyakran épül rá makacs pöszeség, hadarás, dadogás. Az iskolában nehézségek lehetnek az olvasás-írás tanulásában.
A megkésett beszédfejlődés oka lehet örökletesség, pl. a veleszületett beszédgyengeség esetén, mely generációkon át öröklődhet a családban, főleg a fiúkat érintve. Kialakulhat méhen belüli betegségek, szülési sérülés, koraszülöttség, vagy csecsemőkorban fellépő fertőző betegségek miatt. Az okok közül a környezeti tényezők is nagyon fontosak. Gyakran alakul ki ingerszegény, elhanyagoló környezet, sérült anya-gyermek kapcsolat hatására, illetve ha születésétől fogva keveset beszélnek a csöppséghez.
Az akadályozott beszédfejlődés nehezen határolható el a megkésett beszédfejlődéstől. Ennél a zavarnál azonban nemcsak időbeli késésről van szó, hanem egy sajátos, súlyos nyelvi fejlődési zavarról, mely egy sokszínű tünetegyüttest hoz léte.
Az akadályozott beszédfejlődésű csemete beszéde is később indul. Gagyogása sivár, egyáltalán nem változatos. A meginduló beszéd nagyon nehezen érthető a több hangra kiterjedő hibás ejtés miatt. A csöppség beszédében gyakoriak a szótagcserég, a szavak teljes átrendezése, pl. bogár=gobár, villamos=vimmalos. A kicsi hanghibái és a szótagcserék következetlenek. Az általa jól képzett hangot (pl. k hang) egyes szavakban jól ejti, más szavakban más hanggal helyettesíti, pl. béka=béta, de kávé=kávé.
A kicsi -szerialitási zavara miatt- nem érzékeli pontosan a hangok, szótagok egymásutániságát, ezért átrendezi a szavakat, pl. paradicsom= pacsajibom, pajabicsom.
A kisgyermek szókincse lassan gyarapszik. Beszédében gyakoriak a szótalálási nehézségek. Ez azt jelenti, hogy nehezen tudja előhívni a szavak tárházából a megfelelőt, nehezen aktivizálja. Sokszor nem ismeri a szavak valódi jelentését. Beszéde agrammatikus vagy diszgrammatikus.
Az akadályozott beszédfejlődésnek tünetileg jól körülírható formái vannak. A kifejező beszéd mindegyiknél sérül. A motoros típusú zavarnál jobb a beszédmegértés, de gyakoriak a hangátvetések, pl. lakat=jatak. Sok dajkanyelvi kifejezés marad vissza, gyakori a gesztusokkal való kommunikálás, a szótalálási nehézség. A csemete alaki vagy funkcionális hasonlóság alapján nevezi meg a tárgyakat, pl. ribizli=szőlő, hattyú=kacsa. Sűrűn fordulnak elő hang- és szótagcserék a szavakon belül, pl. szappan=passzan, kocsi=csoki, csocsi. A nyelvtani szerkezetek pontatlan jelölése, mondatrészek felcserélése gyakori gond, pl. Nem szeretem az epret.= Epe sze nem.
A szenzoros típusú zavarnál elsősorban a beszédmegértés sérül. A kicsi nem érti az elhangzott szavakat, mondatokat , így a mimika, a gesztusok és a helyzet alapján próbál tájékozódni. Gyakori a halandzsázás, az érzelmi töltetű szavakkal való kommunikálás, pl. hoppá, puff, juj-juj, nem-nem.
Az akadályozott beszédfejlődés harmadik típusa a szenzomotoros zavar, melynél mind a kifejező beszéd, mind a beszédmegértés sérül.
Társuló tünetként gyakran fordul elő fáradékonyság, szétszórt figyelem. Az apróság sokszor nehezen köthető le. Gyakran túlságosan mozgékony. A mozgások összerendezetlensége, mozgásos ügyetlenség sűrűn társul a problémához. Előfordulhat agresszivitás is. A látási-hallási emlékezet gyengesége is kísérheti ezt a zavart. Az iskolában olvasás- és írástanulási gondokhoz vezethet.
Az akadályozott beszédfejlődés okai lehetnek örökletesek, kialakulhat lassúbb agyi érési folyamatok miatt, méhen belüli rendellenesség, vagy szülési sérülés következtében.
Ha kislányunk 18 hónaposan, kisfiúnk 2 évesen még nem beszél, illetve kislányunk 2 évesen, kisfiúnk 2,5 évesen csak a meglévő kb. 20 szavát használja forduljunk szakemberhez!
Kiss Andrea
Forrás: Baba Patika XI. évfolyam 5. szám