Mit is jelent a szó: diszlexia?
A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó intelligenciaszinttől
független olvasási és helyesírási gyengeséget jelent. Hátterében a
központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése,
működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok állhatnak.
Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden olvasási, írási
nehézséget tekintünk diszlexiának. Sokszor találkozunk olyan
számadatokkal, amik a diszlexiások 20-30% előfordulási arányáról
szólnak. A valóságban ez a százalékos arány jóval kevesebb. Minden
iskolában vannak olyan tanulók, akik nehezebben tanulnak meg olvasni
az átlagosnál, ez azonban nem egyértelműen diszlexiára utaló tény.
Társaikhoz képest való elmaradásuknak több oka is lehet, pl. sok
hiányzás az olvasástanulás időszakában, a gyermek képességeinek
nem megfelelő olvasástanítási módszer? Csakis teljes körű vizsgálattal,
differenciáldiagnózissal bizonyosodhatunk meg arról, valóban
diszlexiás-e a gyermek.
Ki foglalkozik a diszlexiásokkal?
A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán 1963 óta
tanítják a diszlexia elméletét és gyakorlatát a logopédus-hallgatóknak.
Tehát a tevékenység elsődlegesen logopédusi kompetencia. Lényeges
azonban hangsúlyozni a terápia során a team-munka fontosságát, ahol
fontos szerepet kap a szülő, az óvónő, az iskolai pedagógus,
pszichológus, az orvos (audiológus, szemész, neurológus) és bizonyos
esetekben a szomatopedagógus, illetve a konduktor is.
Milyen tünetei vannak a diszlexiának óvodáskorban?
A diszlexiaveszélyeztetettség tünetei már óvodáskorban
megmutatkoznak:
Mozgás területén:
Jellemző a motoros ügyetlenség, koordinálatlan nagy- és finommotoros-,
beszédmozgások, egyensúlyérzékelés zavara.
Irány- és téri tájékozódás területén:
A diszlexiaveszélyeztetett gyermekeknél gyakran találkozunk a jobb-bal
irányok tévesztésével, lateralitásproblémával, testsémazavarral, jobbról
bal irányba végzett soralkotással, téri orientációs zavarokkal.
Diszlexiások között szép számban akadnak bal kezesek. A bal
kezesség azonban önmagában sosem utal egyértelműen diszlexiára.
Nagyobb probléma az, ha a gyermeknél keresztezett preferencia van,
vagyis nem az azonos oldali szeme, keze, lába a domináns, hanem pl.
jobb szem, bal kéz, jobb láb a domináns.
Beszéd területén:
Megkésett-, akadályozott beszédfejlődés, elmosódott artikuláció,
zöngétlenítés, általános pöszeség, szegényes szókincs,
beszédészlelés és megértés zavara egyaránt megjelenhet.
Emlékezet területén:
Vizuális (látási), akusztikus (hallási), verbális (beszéd) emlékezet zavara
jellemző tünet lehet.
Figyelem területén:
Tartós figyelemre nem képesek, figyelmük könnyen elterelhető,
többnyire csak néhány percre tudnak bizonyos dolgokra koncentrálni.
Egyéb területeken:
További jellemzők a percepció (észlelés), analízis-szintézis gyengesége.
Mindezek a tünetek a magatartásra is hatással vannak, sokszor
találkozunk pszichés-, beilleszkedési- és magatartászavarokkal, amik
megnyilvánulhatnak agresszióban, bohóckodásban, túlzott
visszahúzódásban egyaránt.
Veszélyeztetettségi tényező lehet emellett az a tény, ha már a
családban előfordult diszlexia.
Miután ezek a tünetek már az óvoda idején szembetűnők lehetnek,
érdemes odafigyelni, hiszen minél előbb észrevesszük a problémát, és
megfelelő terápiában részesítjük a gyermeket, annál inkább jobb
eredményeket érhetünk el.
A diszlexiaveszélyezetetettség szűrésére a logopédusok minden
nagycsoportost egy szűrőteszttel vizsgálnak meg. A
diszlexiaveszélyeztetettségi teszttel az artikuláció vizsgálata mellett
azokat a képességeket nézzük, amik gyengesége az előbbi tünetek
között szerepeltek. Tehát vizsgáljuk többek között a téri tájékozódást,
dominanciát, emlékezetet, mozgást, ritmust, formamásolást?
Itt lényegesnek tarom megjegyezni az óvónőkkel való szoros
kapcsolattartás, hiszen ők minden nap találkoznak a gyermekekkel,
felhívhatják a logopédusok figyelmét olyan tünetekre, amik a
mindennapos óvodai élet során nyilvánulnak meg. Gyakran mesélik el a
diszlexiaprevenciós teszttel kiszűrt gyermekekről, hogy ők azok, akik
nem tudják elkapni sosem a labdát, testnevelési foglalkozásokon nem
tudnak végigmenni a padon, nem tanulják meg a verseket, sose
hallgatják meg a meséket?
Amennyiben felmerül a diszlexiaveszélyeztetettség esélye,
diszlexiaprevenciós terápiában részesítjük a gyermeket. Így már az
óvodában megkezdődhet a terápia, és ez által sok időt nyerhetünk,
hiszen még az iskolai olvasás-, és írástanítás előtt járunk.
Miből áll a diszlexiaprevenciós terápia?
A diszlexiaprevenciós-, és diszlexiareedukációs terápia bevezetése
hazánkban Meixner Ildikó nevéhez kapcsolódik. Meixner Ildikó iskolát
teremtve dolgozta ki az olvasáspszichológiai és gyógypedagógiai
módszereket érvényesítő terápiás rendszert.
A diszlexiaprevenciós terápia legfontosabb elve a sokoldalú
készségfejlesztés, az olvasás- és írástanítás előkészítése, az olvasási
kedv felébresztése, majd ezek alapján az olvasás tanítása. Itt nem
célunk az 1. osztályos anyag megtanítása, hanem egyszerűen az
olvasástanításhoz ami a diszlexiások esetében több időt vesz igénybe
szükséges hosszabb idő biztosítása.
A terápia két fő részből áll: a képesség-, készségfejlesztésből és az
olvasástanításból (szintetikus módszer). A képességek fejlesztése
eleinte az órák nagy részét töltik ki, majd fokozatosan az
olvasás-írástanítás lép a helyébe.
Az alapvető fejlesztő gyakorlatok közé tartoznak a mozgás-, téri
tájékozódás-, percepció-, beszédkészség fejlesztését szolgáló
feladatok, melyek segítségével megteremtjük a betűtanulás feltételeit.
A sokoldalú készségfejlesztésre alapozva kezdődhet meg csak az
olvasás tanítása. Az olvasástanítás során először a betűk, majd azok
összeolvasása révén a szótagok, a szavak, végül mondatok olvasását
gyakoroljuk.
A diszlexiaprevenciós terápia segítségével a diszlexiaveszélyeztetett
gyermekek egy év alatt tanulják meg az egy-, illetve kétjegyű
kisbetűket, és iskolába már ezzel a tudással kerülnek.
Iskolaválasztás diszlexia-veszélyeztetett gyermekeknél
Amennyiben az óvoda során felmerült a diszlexiaveszélyeztetettség
esélye, illetve a gyermek diszlexiaprevenciós terápiára járt, beiskolázás
előtt komplex vizsgálat és szakértői vélemény alapján dönthetünk a
gyermeknek leginkább megfelelő iskola kiválasztásában.
Egyes esetekben, amikor a gyermek az óvoda során intenzív és
rendszeres diszlexiaprevenciós terápiában részesült, részképességei jól
javultak, és ezáltal eleget tud már tenni az általános iskolai
követelményeknek, általános iskolába kerülhet, természetesen további
logopédiai megsegítés mellett. Ilyenkor célszerű olyan osztályt
választani, ahol az olvasástanítás hagyományos, szótagoló elven
történik.
Más esetekben logopédiai 1. osztályba történő beiskolázás a javasolt.
Itt a gyermekek Meixner Ildikó diszlexiaprevenciós módszerével tanulnak
olvasni és emellett intenzív logopédiai ellátásban részesülnek.
A legsúlyosabb esetekben beszédjavító általános iskolai elhelyezés is
szóba kerülhet.
Végül, léteznek alapítványi iskolák is, ahol kimondottan diszlexiás
gyermekeket fogadnak (pl. Csillagszem Fejlesztő Általános Iskola).
Milyen tünetei vannak a diszlexiának iskoláskorban?
Olvasásban fellépő tünetek:
Az olvasás hibái közé tartoznak többek között a betűtévesztések,
(vizuális vagy fonetikai hasonlóságon alapuló, pl. f-t, g-k),
betűkihagyások, -betoldások,, szótagkihagyások, -betoldások, reverziók
(fordítások, pl. betűk szintjén b-d, u-n, szótagok, szavak szintjén
betűsorrend megfordítása, kezdő olvasóknál a betűk olvasásának súlyos
megkésése.
Tünetként szerepel emellett az olvasás tempójának lassúsága és a
szövegértés problémája.
Írásban fellépő tünetek:
Írásban gyakoriak a helyesírási hibák, hosszú-rövid tévesztések,
egybe-különírási gondok, betűkihagyások, felcserélések, betoldások. A
diszlexiás gyermek írása a finommotoros koordináció gyengesége miatt
többnyire csúnya, sokszor szinte olvashatatlan.
Beszéd területén:
Megkésett-, akadályozott beszédfejlődés, általános pöszeség
maradványtüneteivel találkozhatunk általában. Nyelvi készségük elmarad
társaikétól. Gyakori a szegényes szókincs, beszédészlelés és
megértés zavara.
Mozgás területén:
Jellemző a motoros ügyetlenség, koordinálatlan nagy- és finommotoros
mozgások, az egyensúlyérzékelés zavara. A diszlexiás gyermekek
írásképe is mutatja a kézmozgások ügyetlenségét.
Egyéb területeken:
Egyéb területeken a ritmusérzék fejletlenségével, dominanciazavarokkal,
nehezen kialakuló testsémával, rossz téri és idői tájékozódással,
gyenge emlékezettel, szerialitásproblémával találkozhatunk.
Emellett sok esetben elsődleges és a már kudarcélmények hatására
kialakult magatartásproblémák is előfordulnak.
Gyakori továbbá, hogy a diszlexiás gyermekeknél nemcsak az olvasás
(diszlexia) és az írás (diszgráfia) érintett, hanem a számolás területe is
(diszkalkulia).
Miből áll a diszlexia terápia?
Amennyiben a gyermek diszlexiaprevenciós terápiában részesült, az
iskolában folyatjuk a megsegítést. Sokszor azonban csak az iskolában,
az olvasás-írástanulás során derülnek ki a problémák. Ilyenkor olvasás-,
nyelvi-, és helyesírás- szókincsvizsgálatot végzünk a gyermekkel.
Amennyiben fennáll a diszlexia lehetősége, további vizsgálatokat kérünk
(orvosi, pszichológiai?), illetve diszlexiaterápiában részesítjük a
gyermeket.
A diszlexiareedukációs terápia nagymértékben hasonlít a
diszlexiaprevenciós terápiára, azzal a különbséggel, hogy itt inkább az
olvasás-, írástanításon van a hangsúly.
Ahogy említettem, a diszlexiás gyermekek terápiája minden esetben
szoros team-munkában történik, ahol a logopédusokon kívül más
szakemberek is fontos szerepet kapnak. Segítségükkel a
diszlexiareedukációs terápia mellett kiegészítő terápiákat is
végezhetünk, pl. Alapozó terápia, Ayres-terápia, grafomotoros fejlesztés,
szükség esetén pszichoterápia.
A diszlexiás gyermekek megsegítése az általános iskola alsó és felső
tagozatában is folytatódik.
Sok esetben jelent gondot az idegen nyelv tanulása. Nagyon problémás
esetekben a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság adhat
szakértői véleményt az esetleges felmentés alól.
Felső tagozaton tovább folyhat a diszlexiás gyermekek megsegítése,
majd a 8. osztály befejezésével pedig segítséget nyújthatunk a
megfelelő iskola megválasztásához. Az általános iskolából kikerülve a
problémás diszlexiás gyermekeknek léteznek speciális továbbtanulási
lehetőségeik, pl.: Öveges Gimnázium, ahol a gimnáziumi anyag- és egy
választott szakma tanulása mellett a tanulók további megsegítést
kapnak.
Társuló problémák: diszgráfia, diszkalkulia
A diszgráfia
A diszlexia mellett, ahogy azt már fent olvashatták, társuló tünetként,
írászavarral, vagyis diszgráfiával találkozhatunk. Leggyakoribbak a
diszgráfiás gyermek írásban a betű/szótagkihagyások és -betoldások,
betűk/szótagok megfordítása, ismétlések. Sok esetben görcsös a
ceruzafogás, illetve a vonalvezetés sem megfelelő. Találkozhatunk még
egybe- és különírási gondokkal, írásjelek elhagyásával. Diktáláskor
megfigyelhető, hogy a gyermek nem tudja megjegyezni pontosan a
mondott szöveget, ezért kihagy, megváltoztat, felcserél egyes szavakat.
Gyakori még a lassabb írástempó, ami összefügghet a betűk alakján
való gondolkodással, valamint az írással kapcsolatos negatív
motivációval is.
Miután diszlexiásoknál minden esetben találkozunk bizonyos mértékű
írásproblémával, ezért a diszlexiaterápiában az írás rendezésére is
hangsúlyt kell fektetni.
A diszgráfia mellett másik társuló, de akár önmagában is megjelenő
tünet lehet a diszkalkulia, azaz számolási zavar.
A diszkalkulia
A diszkalkulia-veszélyeztetettség tünetei csakúgy, mint a
diszlexiáé/diszgráfiáé, már nagycsoportos korban felismerhetők.
Többnyire azok a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, akik
megkésett/akadályozott beszédfejlődésűek, általános pöszék, valamint
diszlexia-veszélyeztetettek. A diszkalkuiaveszélyeztetett gyermek
szókincse szegényes, kifejezőkészsége, mondatalkotása nem
megfelelő, gyakori a beszédértés (szövegértés) zavara, a bő beszéd
lényeglátás nélkül, a beszédben a prozódiai elemek hiánya. Feltűnő a
vizuális (látási) és akusztikus (hallási) észlelés, illetve emlékezet
problémája is. Emellett a nagy- és finommozgás zavaraival
találkozhatunk. Gondos szűrővizsgálattal megállapíthatjuk, hogy a
gyermek diszkalkuliaveszélyeztetett és amennyiben szükséges,
megkezdjük a sokoldalú készségfejlesztésen alapuló
diszkalkulia-prevenciós terápiát. Iskolába lépve, amennyiben a
továbbiakban szükséges, diszkalkuiaterápiára vesszük fel a gyermeket.
Az iskoláskorú diszkalkuliás gyermeknél gyakori a saját testen, síkban,
térben és időben történő tájékozódás zavara; a számfogalom
gyengesége; számlálásnál számok kihagyása, felcserélése; a globális
mennyiségfelismerés hiánya, a számnév-számjegy-mennyiség nem
megfelelő egyeztetése; az alapműveletek értelmezésének,
megoldásának problémái; a gyenge számemlékezet; a szöveges
feladatok megértésének, elvégzésének hibái; a matematikai szabályok
felismerésének, megfogalmazásának, megtartásának gondjai; a helyi
érték értelmezésének hibái. A figyelem, az akusztikus és a vizuális
észlelés, illetve emlékezet, a finommotoros koordináció zavara mellett
jellemző, hogy a laterális dominancia, oldaliság is később alakul ki.
A komplex – neurológus, pszichológus és logopédus által elvégzett –
diszkalkulia-vizsgálatot követően kezdhető meg a terápia, ahol ki kell
hangsúlyozni a team-munka fontosságát szülővel, az általános iskolai
matematika tanárral és az osztályfőnökkel is. A fokozatos gyakorlások
során kell a gyermek által már elsajátított készségeket, ismereteket,
jártasságokat gyakorolni, valamint az új ismeretek beépíteni,
megszilárdítani.
Szabóné Vékony Andrea
logopédus
Forrás: http://logopedia.freeweb.hu/szulok/diszlexia.html