A Szent Jobb megtalálásának ünnepe

A Szent Jobb megtalálásának ünnepeElső királyunk kézereklyéjének, a Szent Jobbnak külön ünnepnapot szentelt a magyar katolikus egyház, melyet hajdanán országszerte megültek. A Szent Jobb megtalálásának emléknapját, május 30-át már a XIII. sz. eleji hazai naptárak említik.

Ez a nap tehát a Szent Jobb megtalálásának ünnepe, miután az ereklyének a török időkben 200 évre nyoma veszett.

 

A Szent Jobb. I.István király épségben maradt jobb keze, ereklye.

A Szent István halálát követő trónviszály idején a fehérvári káptalan, aki aggódott, hogy a holttestet megszentségtelenítik, kiemelte a testet a Bazilika közepén álló márványszarkofágból és a bazilika alatti sírkamrába rejtette. Ekkor választották le róla a mumifikálódott jobb kezet, amit a bazilika kincstárába vittek. Innen a kincstár őre, Merkur eltulajdonította és elrejtette. 1083-ban, mikor István király szentté avatási eljárása zajlott, I. László hallott az ereklyéről, meglátogatta Merkurt bihari birtokán, ahol az ereklyét őrizte, megbocsátott neki, és itt alapította az ereklye őrzésére a szentjobbi apátságot, Szentjobb település (ma Románia) a nevét kapta.

Hartvik legendája a lopásról nem tesz említést, szerinte a Szent Jobbot László emeltette ki a szentté avatási eljárás során a székesfehérvári sírból, ahol 45 éve nyugodott.

Évszázadokon át zarándokoltak a hívek a Szent Jobbhoz. A török hódoltság idején az ereklyét előbb Fehérvárra menekítették,Boszniába került, ahol keresztény kereskedők vásárolták meg drága pénzen és vitték a raguzai dominikánus kolostorba 1590 körül. A Szent Jobb holléte Magyarországon kétszáz éven át ismeretlen volt, majd magyar főurak akadtak a nyomára véletlenül. Ők figyelmeztették I. Lipót császárt, majd Mária Teréziát, akinek hosszú diplomáciai tárgyalások után sikerült visszaszereznie az ereklyét. 1771-ben előbb Schönbrunnba hozatta (április 26-án), majd Budára, és a budavári palotába Zsigmond-kápolnájának prépostja (egyben udvari plébános) és az angolkisasszonyok zárdája főnöknőjének a őrizetére bízta. A visszaszerzés emlékére pénzt is veretett. A Szent Jobb megtalálásának emléknapja május 30.

II. József parancsára az ereklye őrzéséről a többnyire cseh „vörös csillagos vitézek” gondoskodtak, 1865-től az Esztergomi Főegyházmegye, 1882 óta pedig a király által kinevezve a budai királyi palota plébánosa. 1862-ben a magyar püspöki kar új ereklyetartót készíttetett. Az eredeti az esztergomi Főszekesegyházban látható, most Szent Kőrösi Márk ereklyéit őrzi.

1900 és 1944 közt ismét a Zsigmond-kápolnában őrizték. 1938-ban, a Szent István halála 900. évfordulója tiszteletére rendezett szentévben megemlékezésként körbehordozták az országban. Az ünnepségsorozatot május 30-án nyitották meg, közvetlenül az eucharisztikus világkongresszus után.

A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elrabolták nácik, és egy salzburgi barlangban rejtették el. Az amerikai hadsereg talált rá, átadta Salzburg érsekének megőrzésre, majd az Amerikai Katonai Misszió visszahozta Magyarországra, és az augusztus 20-ai körmeneten már körbehordozhatták. Innentől 1950-ig, a rend feloszlatásáig a budapesti angolkisasszonyok zárdájában őrizték. A kommunista időkben betiltották a körmenetet, és a Szent Jobbot a Szent István Bazilika páncélszekrényében rejtették el.

1987. augusztus 20-án felszentelték a Szent Jobb-kápolnát a Szent István-bazilikában, és itt helyezték el az ereklyét. István halálának 950. évfordulóján ismét körbehordozták az országban, eljutott az érseki és püspöki székhelyekre, valamint Pannonhalmára. 1989-től ismét körmenetet rendeznek évente augusztus 20-án.

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1