Aki 2012-ben az emelt szintű érettségi mellett dönt, biztosan megkapja a plusz 40 többletpontját, a többi jogcímen viszont kevesebb pontot lehet majd szerezni – a döntést már jogszabályban is rögzítette az Oktatási és Kulturális Minisztérium.
Az emelt szintű vizsga szerepének növelése mellett az érettségi keretein belül választható tantárgyak listája is módosul, amely alapján intézményi szinten is meghatározták a választható vizsgatárgyakat.
Bár az idei érettségi vizsgák problémamentesen zajlottak, a 480-as pontszámítási rendszer kiválóan vizsgázott, a magasabb matúráról szóló változtatások szükségszerűek, hiszen egyes vélemények szerint azokból a tárgyakból, ahol nincs igény az emelt szintre, ott ennek fenntartása fölösleges. A vizsgák listája végtelen, korlátlan számban vizsgázhatnak a diákok azokból a tantárgyakból, amelyeket tanultak már. (Oktatási vagy nyomdai alapismeretekből egy-egy fő döntött az emelt szint mellett.) Már meg is született a kormánydöntés, hogy milyen érettségi tárgyak után járnak pontok 2011-től: a leglényegesebb szempont, hogy olyan tárgyak kerüljenek egy listára, amelyekből egyenlő eséllyel lehet érettségizni az ország bármely középiskolájában – tudtuk meg az OKM-től.
Az emelt szintű érettségi megreformálása a következő felvételi eljárásban meg is kezdődik: 2010-től az általános orvos, fogorvos, gyógyszerész vagy állatorvosi képzést megjelölő fiataloknak kötelező lesz a nehezített vizsga. Így lesz belépési feltétel az emelt szint, amelyet az azonos képzési területen oktató felsőoktatási intézmények határozhatnak meg, amelyről két éve született meg a döntés – tudtuk meg az OKM-től. Cél lenne, hogy olyan diákok kerüljenek be a felsőoktatásba, akik felkészültek és megvannak azok a készségeik, amelyeket például egy általános orvosi szak igényel – egyelőre a tanulás szempontjából. Az OKM tájékoztatott a reform egy fontos momentumáról mégpedig, hogy azok a tanulók, akik az emelt érettségivel próbálkoznak, előkészítő jelleggel 11-12. évfolyamon emelt óraszámban tanulhatják a kiválasztott tárgyakat. Eddig is nyilvánvaló volt, hogy aki szeretett volna bejutni az orvosi kar képzéseire, a magas ponthatárok miatt 400 pont feletti eredményekkel kellett érkeznie, különben álom maradt a szeptemberi iskolakezdés. A magasan meghúzott pontok egyfajta szűrőfunkciót látnak el, hiszen a jelentkezések megsokszorozódását a slágerszakokon valahol meg kell állítani, hiszen az állami keretszám nem szabhat gátat a gyengébb teljesítményű fiatalok felvételének. Joggal merül fel a kérdés, hogy vajon az emelt szintű érettségi előfeltételként mennyiben módosítaná a vizsgák nehézségi szintjét. Nem kell egyből gyorsítanunk a tanulási tempónkon, hiszen az OKM szerint is az érettségi – közép- és emelt szinten is – megfelelő nehézségi fokozatú, amelyre bizonyíték a számtalan statisztika és elemzés. Mégis a tavalyi évhez képest háromezerrel kevesebben tettek próbát az idén emelt szinten, így a közel 500 ezer vizsgának alig a 20 százaléka volt magasabb szintű, bár a népszerű szakok esetében a fiatalok igyekeztek minél jobb teljesítménnyel felvételizni. Persze, nem elhanyagolható tény, hogy a tudatosság már az érettségi szintjén is jelentkezik: a nappali alap vagy osztatlan képzésre jelentkezők fele rendelkezik legalább egy tantárgyból emelt szintű érettségivel.
Az idei évben 137 000 érettségiző összesen 494 773 vizsgát tett, amelyből 24 997 volt az emelt szintű, 469 776 a középszintű megmérettetés száma. Ezek között 36 ezer volt az előrehozott, 4600 a szintemelő, 5400 ismétlő, 3700 kiegészítő, 269 pótló, illetve 2000 a javító vizsga. Az érettségi tárgyak száma 157 volt, de minden vizsga letehető idegen nyelven is kéttannyelvű, valamint nemzetiségi intézményekben. Tantárgyi szinten vizsgálódva a magyaron kívül matematikából és történelemből tíz, földrajzból hét, biológiából, informatikából és fizikából öt nyelven lehetett vizsgázni középszinten, testnevelésből pedig románul és szlovákul is vizsgázott egy-egy diák.
Forrás: www.fisz.hu