Az ókori Hellász

 1. Az ókori Hellász

A. Mutassa be a démosz és az arisztokrácia küzdelmének fő állomásait, eredményeit az ókori Athénban az ie 8-5. században!
Előzmények

-         Archaikus kor

-         Athénban megnő az iparos-kereskedő réteg jelentősége

-         születési arisztokrácia birtokolja a földet és az előjogokat

-         arisztokrácia: gazdag földtulajdonosok

-         ellenük küzd a démosz, a köznép, amely nagyrészt iparosokból és kereskedőkből áll

-         a démosz mellé áll a nagybirtok által szorongatott parasztság

-         Nagy görög gyarmatosítás

-         ie 750 körül a görögség szétrajzik a Földközi-tenger partvidékén

-         megváltozott gazdaság ellenére a politikai hatalom a földbirtokos arisztokráciánál marad

-         A királyság kora

-         a mükénei kor végén Attikában megjelennek a iónok

-         Thészeusz (mondabeli király) Attikát egyesíti, a lakosságot 3 részre osztja

-         eupatridák (előkelők), georgoszok (földművelők), démiurgoszok (mesteremberek)

-         Arisztokratikus köztársaság – a királyság intézménye beszűkül

-         a kormányzást egy, majd 3 arisztokrata képviselő (arkhón) veszi át

-         a VII. században megjelenik a vert pénz – nem csak a föld a vagyon

-         kereskedők, iparosok súlya megnő, kisbirtokos parasztok eladósodnak

A küzdelem fontosabb állomásai

-         Drakón törvényei (ie 621)

-         az első írásos törvények, mindenkire érvényesek, igen szigorúak

-         vérbosszú eltörlése, megtorlás a polisz közösségének joga

-         politikai jogok vagyonhoz kötöttek

-         Szolón reformjai (ie 594)

-         teherlerázás (szeiszaktheia) – adósrabszolgaság megszűntetése, addigi adósságok eltörlése

-         társadalom évi becsült jövedelem alapján való felosztása, egyben katonai besorolás is

-         500 mérősök

-         300-500 mérősök – lovagok (hippeuszok)

-         200-300 mérősök – ökörfogatosok (zeugitészek)

-         200 mérő alattiak – napszámosok (thészek)

-         államszervezet megreformálása

-         törvények legfőbb felügyelője az Areioszpagosz (Árész-dombi tanács, volt arkhónokból)

-         bulé: 100-100 tag a 4 phüléből – feladata a törvények előkészítése

-         népgyűlés (eklésia) – törvények megvitatása, szavazás

-         esküdtbíróságok (héliaiák) – tagjaik az alsóbb néprétegekből valóak

-         politikai véleménynyilvánításra kötelezte a polgárokat

-         hivatali évei után Szolón önkéntes száműzetésbe vonult

-         A türannisz időszaka

-         Szolón után zűrzavaros idők

-         három csoport küzdelme (arisztokrácia, démosz, szegény parasztok)

-         gazdasági hatalom a démosznál, politikai hatalom az arisztokráciánál összpontosul

-         Peiszisztratosz, a legszegényebbek képviselője, magához ragadja a hatalmat ie. 560-ban

-         véget vet a belső viszályoknak – ellenszegülő arisztokraták földjeit szétosztja

-         munkalehetőséget teremt az iparosoknak (építkezések)

-         kereskedelem fellendítése, békés külpolitika, jó kapcsolatok

-         cél: arisztokrácia megtörése, démosz távoltartása a politikától – kiszálló bíróságok

-         Peiszisztratosz halála (ie 527) után fiai, Hippiasz, majd Hipparkhosz kormányoznak

-         elégedetlenség az elnyomással szemben

-         Hipparkhoszt megölik, Hippiaszt ie 510-ben elűzik

-         Kleisztherész reformjai (ie 508)

-         lakosság területi besorolása: 10 phülé, egy phülé 3 részből (trittüsz) áll

-         phülénként 50 képviselő a buléban – törvény-előkészítés, végrehajtás

-         cserépszavazás (osztrakiszmosz) bevezetése a türannisz megakadályozására

-         sztratégoszok intézménye – phülénként 1-1 választott hadvezér

-         Areioszpagosz hatalmának megszűnése (ie 462)

-         Athénban Ephialtész reformjai korlátozzák az Areioszpagosz hatalmát

-         a legfőbb hatalom a népgyűlésé – az ie V. század közepétől a démosz uralkodik

 

 

 

B. A nagy görög gyarmatosítás. A polisz és jellemző vonásai.

A nagy görög gyarmatosítás fogalma

-         görögség szétrajzik a Földközi-tenger medencéjében

-         hosszú folyamat: ie 750 körül indul, mintegy 200 éven át tart

Okai

-         túlnépesedés, kevés termőterület nem képes kielégíteni a növekvő igényeket

-         politikai küzdelmek

-         menekülés az adósrabszolgaság elől

Irányai

-         nyugat: Dél-Itália, Szicília, mai Franciaország déli része, Ibériai-félsziget

-         dél: Észak-Afrika (Küréné), Nílus-delta (Naukratis)

-         északkelet: Égei-tenger északi partvidéke, Márvány-tenger és Fekete-tenger partvidéke

Eredményei

-         független gyarmatvárosok, nem törekednek területi hódításra

-         kereskedelmi központok, a hellén kultúra közvetítői

-         szoros kapcsolatok a metropolisszal

Polisz

-         városközpontú állam, egy-egy területi-földrajzi egység megerősített központi településének és a környező falvaknak állami-politikai egysége

-         3 rész: fellegvár (akropolisz), város (asztü), környező falvak (khóra)

-         szabadság, önállóság

-         alkotmányos (autonómia), katonai (eleutheria), gazdasági (autarkheia)

-         poliszok köthetnek szövetséget (szümmakhia)

-         lehet vallási vagy politikai szövetség

-         állhat egyenjogú poliszokból, vagy lehet hégemóniális (pl. déloszi szövetség)

 


B. A görög-perzsa háborúk

Okok, előzmények

-         a görög-perzsa ellentét

-         I. Dareiosz Kis-Ázsia meghódítása után eléri az Égei-tengert

-         gazdaság: perzsák által támogatott föníciai kereskedelemnek görögök konkurencia

-         Boszporusz, Hellészpontosz perzsa fennhatóság alatt – kereskedelmi útvonalak elvágása

-         Thrákiában megszűnik a kereskedelem, ezért gazdasági válság alakul ki

-         politikai ellentét: Milétoszban demokrácia, Perzsiában despotikus állam van

-         Közvetlen előzmények

-         perzsa hadjárat a szkíták ellen (ie 513) – kudarc

-         ie 500-494 – ión felkelés, harc a kisázsiai városok és a perzsák között

-         kezdeti sikerek után vereség Ephesosnál, Naxos megvédi magát

Első szakasz

-         Első hadjárat (ie 492)

-         perzsák útközben 300 hajót vesztenek el a Khalkidikénál levő Athosz-fokon (vihar)

-         Mardoniosz vezetésével vereséget szenvednek a vad thrák népektől

-         Második hadjárat (ie 490)

-         poliszokba perzsa követek, behódolást követelnek

-         Thesszália és Boiótia behódol, Athén és Spárta ellenáll

-         perzsák Számoszról indulnak a Kykládokon keresztül (Naxos megbüntetése)

-         Eretria (Euboia) elfoglalása után Marathónnál szállnak partra

-         görög hadvezér: Miltiadész (sztratégosz ie 490-től)

-         athéni győzelem – elsősorban lélektani jelentőség, perzsa sereg nem semmisül meg

-         perzsák ezután Attika megkerülésével próbálkoznak, sikertelenül

Belső változások Athénban

-         Miltiadész bukása: sikertelen hadjárat után pénzbüntetés, majd adósok börtöne

-         Kétféle perzsaellenes politika szembenállása

-         Ariszteidész (parasztok, nagybirtokosok képviselője) – szárazföldi hadsereg

-         Themisztoklész (iparosok, kereskedők, thészek) – tengeri flotta

-         ie 482 – Themisztoklész győz, 180 triérészt építenek

Második szakasz

-         Perzsa előrenyomulás

-         Sardeisből Hellészpontoszon át jönnek a perzsák Xerxész vezetésével

-         perzsaellenes iszthmoszi szövetség jön létre Athén és Spárta között

-         a Tempé-völgy feladása után Thermopülai-nál találkoznak a csapatok

-         Leonidasz spártai csapatai árulás miatt vereséget szenvednek (Itt nyugszunk…)

-         Boiótia és Attika feladása (athéni lakosságot Themisztoklész Szalamiszra telepíti át)

-         Perzsa vereség

-         döntő ütközet Szalamisznál – Themisztoklész csatát erőszakol ki, és győz

-         Xerxész visszavonul, de jelentős erőket hagy Hellász határainál

-         ie 479 – görög szárazföldi győzelem Plataiai-nál, tengeri győzelem a Mükalé-hegyfoknál

Befejező szakasz

-         Perzsa előrenyomulás

-         ie 478 – Ariszteidész javaslatára perzsaellenes céllal létrejön a déloszi szövetség

-         Miltiadész fia, Kimón, Kis-Ázsia partjainál megveri a föníciaiakat

-         ie 449 – döntő tengeri győzelem a ciprusi Szalamisznál

-         Kalliászi béke (ie 448): Athén lemond a további terjeszkedésről

-         perzsák lemondanak az Égei-tengerről, a szorosokról és a kis-ázsiai városokról

B. Az athéni demokrácia állama és értékelése

Kialakulás (ie 462)

-         perzsa háborúk alatt a demokrácia akadozik (sztratégoszok és Areioszpagosz túlsúlya)

-         háború végével lehetővé válik a demokratizálódás

-         ie 462 – Areioszpagosz hatalmának korlátozása (Ephialtész) – hatalom a démosz kezében

Virágkor Periklész idején (ie 449-431)

-         nincs vezető

-         legfontosabb szerep a népgyűlésé (eklésia)

-         teljes jogú athéniak vehetnek részt benne – politikai egyenlőség

-         legfőbb bíró, törvényhozó szerv + állami hivatalnokok ellenőrzése

-         sztratégoszok választása (Periklész a legbefolyásosabb)

-         500-ak tanácsa (bulé)

-         mindennapi államirányítás

-         esküdtbíróságok (héliaiák, 6000 fő)

-         tagok az alsóbb néprétegekből, napidíjat kapnak

-         fontos szerep jut a szónoki képességeknek

-         hadvezérek (sztratégoszok) – évente 10

-         Areioszpagosz maradék hatalma vallási ügyekre terjed ki

Értékelés

-         a társadalmi berendezkedés mintaképe

-         rövid ideig, mindössze fél évszázadig létezik

-         politikai jogegyenlőség csak a teljes jogú polgároknak (politészek, 14%, 43000 fő)

-         a lakosság jelentős része (több mint 80%) kizárva

-         nem biztosít vagyoni egyenlőséget

-         gazdasági alap: klasszikus rabszolgaság

 

Forrás: ebookz.hu

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1