A stressz legyőzhetetlen?

Képzeld el, hogy autót vezetsz. Minden a legnagyobb rendben, nem is hajtasz gyorsan és a megszokott úton haladsz, de hirtelen szembejön egy nagy piros utánfutós kamion, nagy sebességgel, ugyanabban a sávban, amelyikben éppen előzöl!

Mielőtt lehetőséged lenne a helyzet felmérésére, tested máris reagál. Stresszhormonok kerülnek villámgyorsan a vérkeringésedbe, a légzésed és a reflexeid felgyorsulnak, a szív gyorsabban ver, az izomzat vérellátása növekszik, a zsírtartalékaid és a cukor pedig aktiválódnak. A véralvadás tényezői aktiválódnak és megtörténik a felkészülés egy esetleges balesetre. Pedig Te épphogy megláttad a teherautót.

A vészhelyzet miatt az összes rendelkezésedre álló tartalék aktiválódik, a lényegtelen testi funkciók viszont, mint az emésztés is egy időre háttérbe szorulnak.
Ekkor az immunrendszered működése is minimális.

Mi a célja annak, hogy ilyen gyorsan ilyen sok funkció megváltozik a szervezetben?

Ezek a reakciók az ember törzsfejlődésével együtt alakultak ki. Ha az ősember meglátott egy állatot, akkor gyorsan döntenie kellett: elszaladjon, vagy támadja meg az állatot. Csak azok az emberek maradtak életben, amelyek jól döntöttek. A jó döntéshez az agynak gyorsan kellett dolgoznia. Ehhez fokozott oxigénellátásra és energiára volt szükség. Az agy működéséhez fokozott cukor felvételre van szükség.
Emiatt megnő a vércukor szint. Ezért azok az egyedek maradtak fenn, amelyek képesek voltak szívdobogásukat meggyorsítani, lélegzetüket szaporítani és ezzel az agy vérellátását fokozni. Ezeket a folyamatokat a szervezetben hormonok idézik elő.

A legismertebb stressz hormon az adrenalin.

Az adrenalin szint tehát vészhelyzetben, illetve stresszhelyzetben fokozódik. A veszély, illetve a stressz elmúlásával úgynevezett ellenhormon keletkezik és ez megszünteti az adrenalin hatását. Amennyiben a stressz-, vagy vészhelyzet folyamatosan fennáll a szervezetben előbb utóbb káros folyamatok alakulnak ki. A szervezet megpróbál alkalmazkodni a magas stresszhormon-szinthez. Az alkalmazkodás első foka az, hogy szorongás alakul ki az emberben. A szorongásra védekező reakció alakulhat ki:


Pánik: vagyis, indokolatlan fiziológiás reakciók a külvilág hatásaira (leggyakoribb a felgyorsult szívdobogás, és indokolatlan verejtékezés)

Mánia: értelmetlen dolgok felesleges beiktatása a napi rutinba.

Fóbia: félelem meg nem történő dolgoktól (bezártságtól, szabad tértől, tömegektől való indokolatlan rettegés.) Ez a depressziót kiváltó okok egyik legfontosabb tényezője.

Az egész napunk idegesen és feszülten telik, mérgelődünk a kollégák, vagy a főnök miatt, vagy ha a főnökök mi vagyunk, akkor természetesen az alkalmazottak miatt. Éjjel meg nem tudunk elaludni, mert a gondolataink a holnapi feladatokon járnak.

Hogyan küzdjem le a stresszt?

A kérdés felvetése rossz! Neked nem a stressz ellen kell küzdened. Ezt megszüntetni nem lehet! A világ már csak olyan, mint amilyen. A világ gyorsabban forog, mint 100 évvel ezelőtt. Ha a stressz ellen szeretnél küzdeni, akkor ki kellene vonnod magad a világ forgatagából. Ez lehetetlen! És nem is lehet jó cél!

A Te célod legyen elérhető!
Alkalmazkodj a stresszhez saját erődből!

Mit kell tenni?
Ha elolvasod ezt a rövid útmutatót, az első lépést már meg is tetted.
Kezdj bele, és ne a kifogásokat keresd! Ha akarsz biztosan találsz majd egyet. De ezt az egyet ne akard!
Egy átlag ember elmegy a háziorvoshoz, felírat magának egy gyógyszert, amiről valami jót hallott a tv-ben vagy az ismerősöktől, és egészen addig jól is érzi magát, amíg nem jelentkeznek a mellékhatások, és ezzel együtt a függőség is.

A helyzet:
Egy független ügynökség által lebonyolított kutatás összesen 18 ország, köztük hazánk 1857 vállalati dolgozóját faggatta arról, hogy miként élik meg a munkával töltött hétköznapokat, mi vált ki belőlük dühöt, mi akadályozza meg őket a nyugalom megtartásában, mi borítja ki őket, és mihez vezethet ez az állapot náluk.
Érdekes, de cseppet sem meglepő eredmény született, hiszen a megkérdezettek 83 százaléka arról számolt be, hogy volt már részese vagy főszereplője stressz következtében történő kiborulásnak, ami közel 10 százalékuknál nem csak verbális, de tettleges bosszút is jelentett valamilyen közeli dolgon.
A leggyakoribb áldozat az íróasztal, mely általában a kitörések 32 százalékában szenved el ütéseket, rúgásokat. A másik ilyen veszélyeztetett eszköz általában valami olcsóbb tárgy az asztalról, mint például egy toll, vagy tűzőgép ez is feltűnően magas 26 százalékos arányban károsul. Ezen kívül még veszélyben vannak a telefonok, a billentyűzetek, a nyomtatók, számítógépek és a lemezek, mert a felgyülemlett düh kitöréseit általában ezek szenvedik el.


De mit tegyek, ha már összetörtem a billentyűzetet, két tollat, egy ollót és az asztal is már repedezni kezdett?
Erre nincs megoldás…
Azokat a széttört dolgokat már nem tudod helyrehozni, ha egy billentyűzet darabokban van, nem tudsz vele mit kezdeni, a tollak helyett is jobb ha újat veszel…

Dobd őket a kukába…
Arra viszont hogy ez legközelebb ne forduljon elő, van megoldás!

De valójában mi is váltja ki a stresszt?
Amíg nem voltak automata mosógépek, addig a háziasszonyok a hétfőt sötét napnak  tartották. Nemcsak mert elmúlt a hétvége, amikor az egész család együtt volt, és elkezdődtek a hétköznapok; hanem azért is, mert a legtöbb családban hétfőn mostak. Ha erre a nehéz munkára gondoltak a hétfői nap máris sötét színekben tűnt fel.

Dr. Selye János világhírű magyar biológus így határozta meg a stressz fogalmát:

"A stressz, nem specifikus válasza a testet ért igénybevételeknek".

Nem specifikus, azaz nem a beható ingerektől függően különbözik, hanem sokféle inger hozhatja létre és mindenkinél azonos módon jelentkezik.

"Mindegy hogy kellemes, vagy kellemetlen helyzettel állunk szemben, szükségünk van a stressz hatására, hisz e nélkül nem élnénk, csak vegetálnánk".

" A stressz az élet sava - borsa " - mondta.

Mi is a stressz?

A stressz a helyzet és közötted lévő olyan viszony, amely szubjektív megítélésed szerint túlterhe Téged és meghaladja erődet, önsegítő vagy helyzetmegoldó lépességeidet. Ilyenkor ahelyett, hogy Te uralkodnál, a helyzet uralkodik feletted.
Mindenkiből más váltja ki a stresszt.
Biztos Neked is megvan, ami felbosszant. Például nem érted, mások hogyan tudnak olyan nyugodtan a sorban állni egy boltban, vagy hogy tudnak olyan nyugodtak lenni egy előadásuk előtt.

Az emberek...

- 61 százaléka érzi úgy, hogy folyamatosan túlterhelik a munkahelyén.

- 50 százalékát idegesíti az időhöz való kötöttség, az állandó rohanás.

- 30 százaléka érzi úgy, hogy felőrlődik a család és a munka között.

- 20 százalékának gyakran vannak problémái a főnökével.

- 16 százalékát idegesítik a közlekedési dugók.

- 13 százaléka feszült az otthoni nézeteltérések miatt.

- 7 százaléka szenved az ágyban történt kudarc okozta stressztől.

Na most már tudjuk, hogy mi váltja ki, most már azt is szeretnénk megtudni, hogy hogyan ne idegesítsük fel magunkat olyan hamar.

Ugyan miért idegesítem fel magam?

Megkérdezhetnéd: „hogyan tudnám kiiktatni a stresszhelyzeteket az életemből?”

Ezt minden agyongyötört és idegeiben megtépázott ember megkérdezhetné…

Óriási tévedés!

Itt nem az a kérdés, hogy hogyan lehet kiiktatni stresszhelyzeteket, mert stresszhelyzet mindig lesz, akár akarjuk akár nem, akár teszünk ellene, akár nem.

Lesz!

A kérdés az, hogy hogyan lehet megteremteni azt a lelki állapotot, hogy ezeket a stresszt okozó tényezőket le tudjuk küzdeni, könnyebben át tudjunk siklani felette. Gondoljon bele! Ha a stressz azért alakult ki, hogy a vészhelyzeteket túl tudjuk élni, akkor hogyan lehet leküzdeni?

Bár a mai fejlett világban a kiváltó tényezők teljesen mások, mint példádul az őskori embernél, a szervezet reakciója ugyanaz maradt. Egyedül a stressz levezetése változott meg. Ha viszont nem vezetjük le a stresszt, akkor a felhalmozódott hormonok a szervezetben pszichés károkat is okozhatnak. Ennek mértéke egyéntől is függ, de bizonyos szint után már nem bírja tovább a szervezet és összeomlik.

Az első 7 (+1) lépés, amit megteheted azért hogy a stressz szintedet csökkentsd:

1. Időbeosztás:

Oszd be és szervezd meg jobban idődet. Ha szükséges készíts magadnak listát teendőidről. Ne tőzz ki magad elé elérhetetlen célokat.

2. Szünetek:

Tarts gyakrabban szünetet, akár öt perc is segíthet. Legjobb egy kis séta a szabadban, de két emeletnyi lépcsőzés is megteszi, ha nincs több idő. A testmozgás mindenképpen hozzájárul a stressz-szint csökkentéséhez. (De ne a dohányzás, vagy a negyedik kávé legyen a szünetre okot adó pótcselekvés!) Egészségesen kapcsolódj ki.

Hogyan csökkentsem a feszültséget?

3. Mosolyogj:

Légy vidám, mosolyogj! A nevetés csökkenti a stresszt, és meg fogsz lepődni, amikor észreveszed, hogy az emberek is mennyivel kedvesebbek lesznek hozzád, ha Te is erőt veszel magadon.

4. Koncentrálás:

Tanulj meg odafigyelni. Ne keseredj el, ha mások nem értenek Veled egyet mindenben, próbáld megtalálni a közös pontokat. Állj ki a magad igazáért, de ne légy makacs.

5. Megfelelő munkakörnyezet:

Alakíts ki megfelelő munkakörnyezetet. A világítás, a hőmérséklet és a zajszint is változtatható.

6. Alvás:

Aludd ki magad. A stressz csökkentésén túl így energikusabb leszel, jobban tudsz koncentrálni mindenre.

7. Beszélgetés:

Találj egy optimista társat, akivel megbeszélheted gondjaidat.

+1. Relaxáció:

Relaxálj otthon, vagy munkahelyeden. Ha az elvégzendő munka kezd elborítani Téged, vagy valaki felbosszant, próbáld ki a lazítást az autogén tréning segítségével, melyről még később lesz szó.
A rendszeres testmozgás segít az állóképesség, munkabírás, kitartás fokozásában, növeli a teherbírást és a teljesítőképességet, valamint jó néhány megbetegedés kialakulását ill. leküzdését is elősegíti.
Aki többet mozog, az pozitívabb módon viszonyul a környezetéhez, a problémákhoz, ezáltal kevesebbet idegeskedik, harmonikusabban alakulnak az emberi kapcsolatai és a munkájában is jobb teljesítményre képes.
A rendszeres testmozgás megoldható a hétköznapi tevékenységeink közben is. A séta és a lépcsőn járás a legegyszerűbben alkalmazható mozgásfajta. Sokszor elég, ha nem használjuk a liftet és, amikor csak lehet, gyalog közlekedünk. Az olyan hobbitevékenységek, mint a kertészkedés, kutyasétáltatás, tánc, vagy a mindig tehernek tekintett házimunkák, bevásárlás, mosás szintén végezhetők testedzésként. A szex, pedig a legenergiaigényesebb testgyakorlatok közé tartozik....

Légy türelmes és a Tiéd lehet a világ!

Vagy ha nem is az egész világ, de mindenképpen változást érhetsz el az életedben, ami miatt úgy érezheted…
Itt egy fantasztikusan jó sztori, ami az Interneten kering már egy ideje:
„Vámos Miklós tősgyökeres pesti, de gyerekkorában sok nyarat töltött egy kis faluban. A falu határában csörgedezett egy patak és a falubeli gyerekek megtanították kézzel halat fogni, merthogy akkor még olyan is volt a patakban. A technológia meglehetősen egyszerű volt: a "halász" letérdelt a patak partjára és berakta a kezét a vízbe, nyitott tenyérrel felfelé. Aztán csak várt. Egészen addig, amíg a kíváncsi hal oda nem úszott a tenyere fölé. Ekkor következett a technológia sava-borsa, veleje. A "halász" egyszerűen megfogta a halat és kivette a vízből. De! Ha megpróbálta hirtelen és gyorsan megfogni a halat, az úgy csúszott ki a kezéből, mint a vizes szappan. A titok az volt, hogy bármennyire is "akarta" a halat, lassan és nyugodtan kellett összezárnia a kezét! Vámos Miklós elmondta, hogy ezt az alapelvet igyekezett követni egész életében.
Nagyon sok mindent el akart érni, de semmit sem akart olyan nagyon. Próbált egyfajta laza nemtörődömséggel közelíteni a céljai felé, ugyanis észrevette, hogy ha görcsösen akarja őket, azok úgy ugranak el előle, mint a hal a kezéből.” Azt kell mondjuk, nagyon ráhibázott. Az emberi szellem valóban így működik. Minél keményebben próbálkozunk, annál nagyobb akadályokba ütközünk. Miért próbálkozunk keményen? Mert nehézségekre, ellenállásra számítunk. Ha pedig arra számítunk, meg is kapjuk őket. Ha tudod, hogy nehéz irányítani az alkalmazottakat, mert Te vagy a főnök. Egyszerűen látod, mert főnök vagy. És emiatt hogy fogsz velük viselkedni? Hát biztosan nem kedvesen, ráérősen és türelmesen, hanem inkább kiabálsz velük, meg kioktatod őket… De akkor miért viselkedjenek máshogy az alkalmazottak? Ha egyszerűen nem veszed őket emberszámba, nem fog nőni a teljesítményük. Ők is negatívan fognak hozzáállni a parancsaidhoz, sokkal rosszabb helyzetbe hozod magad. Mert csak azért sem lesznek jobbak. Az élet iróniája? Végül persze jön a következtetésed: „Na ugye nem tudnak ők semmit. Már megint igazam volt…”

De hogyan legyek laza? Hogy kell ezt csinálni?

Most jön a fekete leves. Először is, ezt nem "csinálja" az ember. Ez nem tevékenység, ez hozzáállás. Ez már borzasztóan megnehezíti a dolgot. Ami pedig igazán nehézzé teszi a dolgot, hogy nincs olyan, hogy: „hogyan”. Egyszerűen lazítani kell. Bárki tud laza is lenni, /ha (nem) akar/. Ott van a képesség még benned is.

És hogy miért érdemes?

Semmi nem olyan jó dolog, semmi nem ad annyi tartást annyi életörömet egy embernek, mint a lazaság. Ha van képesség amit érdemes fejleszteni, akkor a lazaság az.

Valóban Te vagy csak ideges?

Miért is foglalkozzak én azzal, hogy más miért stresszel?

”. Sérülnek a család funkciói, az apa (esetenként az anya) kiesik a feladatot vállalók közül. Kiesik a közös döntések meghozatalából, róla döntenek és nem vele. Ha környezetedben ott van a feszültség és a megoldatlan problémák, akkor akarva, akaratlanul is Rád telepszenek. Ilyenkor tenned kell valamit.

7 megoldás, amit megtehetünk, ha hozzátartozónk stresszel:

1. Kiszámíthatóság:

Tedd az életet megfelelően kiszámíthatóvá. Amit már egyszer elhatároztál, azt a döntésedet lehetőleg (ha lehet) már ne változtasd meg. Időben dönts a lehetőségekről és hagyj időt az elhatározások meghozatalára, megvitatására és feldolgozására. Ez utóbbi nagyon fontos, hiszen stresszhelyzetben az ember nem tud mindig a másikra figyelni, úgyis azok a gondolatok töltik ki az ember fejét, amik a stresszt kiváltják. Kevés idő jut másra, sokszor feledésbe merül egy megállapodás.

2. Előrelátás:

A programokra adott esetben érdemes előre felkészülni és felkészíteni a családtagokat is. De mindezt megfelelő tapintattal kell közölni: „Remélem nem jönnekkorábban a Szabóék, jó lenne ha le tudnál előtte egy kicsit dőlni”. A mondanivalónknak mindig tartalmaznia kell új információkat, különben félreértésre és vitára adhat okot. Mielőtt aktuális lenne, jobb egyeztetni egy időpontot a vendégekkel: „Mondjuk legyen 3 óra”.

3. Türelem:

Igazán indulatmentes, valódi türelem szükséges. Valószínűleg lesznek ilyen megjegyzések, hogy: "nem vagyok én hülye, hogy mindent a számba kell rágni", vagy "mi van, máris betegnek néztek?". Sebaj, ez is része a folyamatnak:kis szőrszálhasogatás, kis feszültség levezetés. A megfelelő hozzáállással, azonban csökkenni fog a mértéke.

4. Feladatok átvállalása:

Bizonyos rendkívüli megterheléseket le kell venned ilyenkor a stresszes ember válláról. Olyanokat, amiről tudod, hogy nagyon nagy – főként lelki – megterheléssel járnak. Ugyanakkor bizonyos típusú rutinfeladatokat meg kell hagyni, sőt vigyázni, hogy maradjon rá idő, kivárni, hogy megcsinálja. Ezek biztosítják a mindennapi élet rutinját, a nap megfelelő tagolását. Ilyen értelemben ezek a kiszámíthatóságot is jelentik.

5. Tapintat:

A finom alkalmazkodás, az arany középút: Nem szabad fokoznod a lelki megterhelést, de nem is jó úgy viselkedni a stresszes emberrel, mintha beteg lenne.

6. Elfogadás:

Ez a maradéktalan elfogadást, a probléma és az ember tiszteletét jelenti. Előfordul, hogy vannak olyan helyzetek, amikor meginog a tiszteletünk a másik ember iránt, de ilyenkor bele kell képzelni magunkat a másik fél helyzetébe is. „Valóban ok nélkül viselkedik így, én mit csinálnék az Ő helyében?”

7. Bizalom:

Az emberben, a megoldás lehetőségében, az együttélés lehetőségében. És Önmagadban. Abban, hogy meg tudod adni a megfelelő támogatást. És csak támogatást! A megoldást nem vállalhatjuk át. Hisz a megmagyarázhatatlan szorongás egy része abból származik, hogy a szorongó azon töpreng, hogy: "képes vagyok-e rá". Alapvetően bízz abban, hogy mindenki megoldja a saját feladatát! Sokszor nem is gondolnád, hogy milyen kis apróságokkal is segíthetsz a feszültség oldásában. Az egésznek az a trükkje, hogy nem hagyod elhatalmasodni magadon.
Észre kell venned, meg kell határoznod, elemezned kell a probléma gyökerét, és ezután kordában kell tartanod. Ha pedig azt veszed észre, hogy bármit is teszel önerőből, semmi sem segít, akkor feltétlen fordulj szakemberhez, hiszen a stressz és a folyamatos feszültség nagyon komoly betegségeket okozhatnak hosszútávon!

A negatív gondolatok hatalma:

Képzeld el, hogy egy 30 centi széles és 15 méter hosszú szőnyegen kellvégigmenned. Ugye nem ördöngösség! De meg tudnád ezt tenni, ha alattad 10 emeletnyi szakadék tátongana? Azt hiszem erre én sem vállalkoznék.
De miért? Mert bebeszélném magamnak, hogy menet közben megbillenhetek és leeshetek. Az így kialakult félelem miatt egyébként valóban megnő a leesés kockázata. Így alakul ki az, hogy az a gyermek, amelyik azt hallja, hogy rossz vagy, az valóban rossz lesz, ha rákiáltunk egy futó kisgyerekre, hogy ne szaladj, mert el fogsz esni, akkor előbb utóbb el fog esni.

A szavaknak tehát ereje van.

De ugyanez az erő lehet inspiráló, ösztönző is! Csak meg kell fordítani a negatív gondolatokat. A pozitív beállítottság ösztönzőleg hathat még akkor is, ha gyakran nem hiszed el, hogy ez igaz lehet. Ha magadra nézve pozitív állításokat mondogatsz, ugyanúgy megtanulja és betartja az agy. Még hinned sem kell benne!

 

Forrás:  relaxmester.hu

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1