Márai-idézetet, Bródy Sándor-novellát, Berzsenyi- és Arany-verset, illetve az internetes és az elektronikus nyelvhasználatról szóló feladatot kaptak a diákok az idei magyar érettségin.
A két és fél oldalas szöveg elolvasására, értelmezésére és a tanulmányhoz kapcsolódó kérdések megválaszolására összesen hatvan percet kapnak a vizsgázók – közli az eduline.hu. A többi választható feladat között szerepel Márai-idézet, Bródy-novella, illetve egy Berzsenyi- és egy Arany-vers. Egy Veszelszki Ágnes-tanulmány részletét kell elolvasniuk és értelmezniük a középszinten érettségizőknek – a szöveg a „digilektusról”, a netnyelvről, az sms-ekben és e-mailekben használt rövidítésekről, az internetes nyelv jellemzőiről szól. A tanulmány a Magyar Nyelvőr című nyelvészeti szaklapban jelent meg. A portál információi szerint egy Veszelszki Ágnes-tanulmány részletét kell elolvasniuk és értelmezniük a középszinten érettségizőknek – a szöveg a „digilektusról”, a netnyelvről, az sms-ekben és e-mailekben használt rövidítésekről, az internetes nyelv jellemzőiről szól. A tanulmány a Magyar Nyelvőr című nyelvészeti szaklapban jelent meg. Erre a feladatrészre 60 perc állt a diákok rendelkezésére. A másik két szövegalkotási feladat között szerepel egy Márai Sándor-idézet, egy Bródy Sándor-novella, valamint egy Berzsenyi Dániel- és egy Arany János-költemény is. A megoldásra 180 percet kaptak a vizsgázók.
Ady- és Pilinszky-vers az emelt szintű magyarérettségin
Az emelt szintű magyarérettségi is 240 perces, egy nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három szövegalkotási feladatból áll. A diákok maguk dönthetik el, melyik feladattal kezdik, mennyi időt szánnak az esszékérdésekre és a rövid feladatok megoldására. A nyelvi-irodalmi feladatsorban a nyelvi és az irodalmi ismereteket ellenőrző kérdések aránya általában 40-60 százalék.
Az eduline úgy tudja, a nyelvi-műveltségi feladatsor Ady Endre A fehér lótuszok című művéhez kapcsolódott. A diákoknak többek között a fehér lótusz költői képet kellett értelmezniük, meg kellett magyarázniuk a műben szereplő kifejezéseket – például a mátka és a hajbókol szavakat -, francia szimbolista költőket kellett megnevezniük, illetve fel kellett ismerniük öt Ady-versrészletet.
Az emelt szintű magyarérettségi második része három feladatból áll. A diákoknak Pilinszky János Egy arckép alá című művét kellett elemezniük a megadott szempontok alapján, elsősorban a költemény retorikájára és stilisztikai jellemzőire koncentrálva.
A második feladat egy Szakonyi Károly-részlethez kapcsolódott. A diákoknak arról kellett írniuk, hogy a műnem választja-e a témát, vagy a téma a műnemet – melyik a meghatározóbb? Az érettségizőknek végül arról kellett egy vitaindítót írniuk, hogy kell-e foglalkozni az iskolákban a blogokkal, a Wikipediával és az ehhez hasonló közösségi tartalmakkal – olvasható az eduline.hu oldalán.
{module Forrás: edupress}