A napokban jelent meg a 2013. évi kompetenciamérés országos eredményeiről szóló elemzés, amely a diákok szövegértésből és matematikából elért teljesítményét foglalja össze. A kutatásból többek között az derül ki, hogy matematikából a fiúk, szövegértésből a lányok a jobbak.

A jelentés emellett áttekintést nyújt a tanulók hatékonysága és a társadalmi-kulturális helyzetük közötti összefüggéseikről is.

 

Az Országos jelentés elsősorban az oktatáspolitikusok, az oktatáskutatók és a pedagógusok számára nyújt összesített eredményeket. A 2013. évi Országos kompetenciamérésben 542 fenntartó 2791 intézményének 4389 telephelye vett részt. A 6., a 8. és a 10. évfolyamon a 2012 végén lezajlott iskolai adatfelvétel alapján összességében 279 469 tanuló részére küldött tesztfüzetet az Oktatási Hivatal.

A Hivatal által készített elemzés szerint évről évre változik a diákok összteljesítménye, de ez statisztikai ingadozás – 2008 óta nincs jelentősebb változás az országos átlageredményben sem matematikából, sem szövegértésből. Matematikából a fiúk, szövegértésből a lányok a jobbak. A legnagyobb eltérés a 6. évfolyamosok szövegértése esetében látható, ahol 2008-hoz képest 2011-re 35 ponttal csökkent az átlageredmény.

A 2013. évi Országos kompetenciamérésben a tanulók matematikai eszköztudás átlageredménye a 6. évfolyamon 1489, a 8. évfolyamon 1620, a 10. évfolyamon 1640, a szövegértés átlageredménye a 6. évfolyamon 1497, a 8. évfolyamon 1555, a 10. évfolyamon 1620 pont volt.

Magyarország közigazgatási rendszerében 2013. január 1-jétől újra megjelentek a járások, ehhez a közigazgatási változáshoz igazodott az Országos kompetenciamérés is, így adatai e területi bontásban is áttekinthetőek. A legjobb és a leggyengébb átlagos eredményt elért járások között jelentős az eltérés: matematikából 284-596 képességpontnyi, szövegértésből pedig 339-563 képességpontnyi különbségek vannak. Érdemes azt is kiemelni, hogy a különbségek a főváros járásai, azaz a kerületek között is jelentősek: matematikából 151-268 képességpontnyi, szövegértésből 163-257 képességpontnyi a legjobb és a leggyengébb átlagos eredményű budapesti kerületek közötti különbség.

Fontosak a diákok szociális, kulturális körülményei

Köztudott, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően erős az összefüggés a családi háttér (a diákok szociális és kulturális körülményei) és a teljesítmény között. Az ilyen elemzések lényegében azt érzékeltetik, hogy a köznevelési rendszer milyen mértékben képes a diákok szociális, kulturális eredetű hátrányait mérsékelni, illetve társadalmi lehetőségeit az oktatás révén javítani. Az Országos kompetenciamérés eredményei azt mutatják, hogy minél jobb családi háttere van egy diáknak, annál jobb eredményeket ér el a kompetenciamérésen.

A 2013-as kompetenciamérésen is a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok tanulói teljesítettek a legjobban: 152-193 ponttal volt jobb az átlageredményük, mint az általános iskolákban tanulóké. Az Oktatási Hivatal azonban felhívja a figyelmet, hogy ez nem véletlenül van így, hiszen a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba jelentkező diákok komoly felvételi után kerülnek be az intézményekbe.

A másik véglet: a szakiskolák

„Komoly aggodalomra ad okot a 10. évfolyamon a szakképzésben részt vevő tanulók teljesítménye. Amellett, hogy a szakiskolások átlageredménye körülbelül négyötöd-egyszórásnyival marad az országos átlag alatt, a többi évfolyammal való összevetésben ez az eredmény alacsonyabb a négy évvel fiatalabb, az általános iskola 6. évfolyamára járó tanulók átlageredményénél is” – írja az Oktatási Hivatal. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a diákok négy év alatt „butultak el”; a kutatás szerint ők már akkor is a lemaradók között voltak. „Az azonban már ezekből az adatokból is látható, hogy egy egész képzési forma tanulói nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos szintjét sem” – olvasható az Oktatási Hivatal kutatási összefoglalójában.

Idén május 28-án, szerdán tartják az Országos kompetenciamérést: a teszteket az összes hatodikos, nyolcadikos és tízedikes diáknak ki kell töltenie. Ezen a három évfolyamon aznap elmaradnak a tanórák, de ha egy diák nem jelenik meg a kompetenciamérésen, az ugyanolyan hiányzásnak minősül, mintha tanóráról maradt volna távol.

{module Forrás: edupress|none}