Az ötödik előadáshoz (http://youtu.be/Q4n1lLaj7t0) hasonlóan ez a téma is Magyarország demográfiai helyzetével foglalkozik, ezúttal a XX. század, s kiemelten a század második felének fejlődési irányaival.
Foki Tamás, a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanára először természetes szaporodásunk grafikonjának csúcs- és mélypontjait elemzi, megadva a grafikonról leolvasható helyzet történelmi okait. Ezután azokat a tényezőket veszi sorra, amelyek hatással lehetnek a népességszám alakulására: a keresők nemek szerinti megoszlását (a nők munkába állása befolyásolja a gyermekvállalást), a reáljövedelmeket, az iskolázottságot, a településhálózat (falvak–városok aránya) változását. Az előadó foglakozik a Ratkó-korszakkal és következményeivel. A Kádár-korszak tendenciáit elemezve sorra veszi a népességgyarapodást segítő és gátló tényezőket: pl. a gyes bevezetését (hatása pozitív), a nagy mértékű lakásépítést (hatása pozitív és negatív is lehet), a növekvő fogyasztást („Kicsi vagy kocsi?”). A végső mérleg kedvezőtlen: a természetes szaporodás csökken, 1980-tól pedig már természetes fogyást tapasztalunk. Ettől eltérően alakul viszont a romák népességfejlődése. Az előadás a népességfogyás negatív következményeinek számbavételével zárul.