A téma az 1929–1933-as világgazdasági válság.
Előadásában Foki Tamás, a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanára bemutatja, hogyan kapcsoljuk össze a gazdasági tényeket a társadalmi és politikai jelenségekkel. Először a világgazdaság első világháborút követő stabilizálódásáról esik szó, elsősorban abból a perspektívából, hogy ez miért vezetett világméretű válsághoz az 1920-as évek végén. A válság okait, jelenségeit (túltermelés, pénzügyi válság, munkanélküliség), sajátosságait (a gazdaság minden területére kiterjed) a tankönyvi grafikonok, diagramok és képek elemzésével ismerteti az előadó. Az előadásból kiderül, hogy a válság kezelése nem csak gazdasági kérdés: átfogó társadalmi programot és politikai változásokat is jelentett. Az Egyesült Államok és Németország példáján keresztül láthatjuk, hogy az állam gazdasági és társadalmi szabályozó szerepének növekedése — amely a válságból való kilábalás általános receptje volt — erős demokratikus hagyományok és intézményrendszer mellett a demokrácia, a társadalmi béke erősödéséhez, a jóléti állam megjelenéséhez, míg ellenkező esetben a diktatúra kiépüléséhez, fegyverkezéshez vezetett. Az előadás kitér a Szovjetunióra, amelynek a húszas évek közepétől töretlen gazdasági fejlődését nem akasztotta meg a válság. Ebből sok kortárs azt a következtetést vonta le, hogy a kommunista modell jelenti a jövőt.