Az ókori Hellász

1. Az ókori Hellász

A. Mutassa be a démosz és az arisztokrácia küzdelmének fő állomásait, eredményeit az ókori Athénban az ie 8-5. században!

Előzmények

–         Archaikus kor

–         Athénban megnő az iparos-kereskedő réteg jelentősége

–         születési arisztokrácia birtokolja a földet és az előjogokat

–         arisztokrácia: gazdag földtulajdonosok

–         ellenük küzd a démosz, a köznép, amely nagyrészt iparosokból és kereskedőkből áll

–         a démosz mellé áll a nagybirtok által szorongatott parasztság

–         Nagy görög gyarmatosítás

–         ie 750 körül a görögség szétrajzik a Földközi-tenger partvidékén

–         megváltozott gazdaság ellenére a politikai hatalom a földbirtokos arisztokráciánál marad

–         A királyság kora

–         a mükénei kor végén Attikában megjelennek a iónok

–         Thészeusz (mondabeli király) Attikát egyesíti, a lakosságot 3 részre osztja

–         eupatridák (előkelők), georgoszok (földművelők), démiurgoszok (mesteremberek)

–         Arisztokratikus köztársaság – a királyság intézménye beszűkül

–         a kormányzást egy, majd 3 arisztokrata képviselő (arkhón) veszi át

–         a VII. században megjelenik a vert pénz – nem csak a föld a vagyon

–         kereskedők, iparosok súlya megnő, kisbirtokos parasztok eladósodnak

A küzdelem fontosabb állomásai

–         Drakón törvényei (ie 621)

–         az első írásos törvények, mindenkire érvényesek, igen szigorúak

–         vérbosszú eltörlése, megtorlás a polisz közösségének joga

–         politikai jogok vagyonhoz kötöttek

–         Szolón reformjai (ie 594)

–         teherlerázás (szeiszaktheia) – adósrabszolgaság megszűntetése, addigi adósságok eltörlése

–         társadalom évi becsült jövedelem alapján való felosztása, egyben katonai besorolás is

–         500 mérősök

–         300-500 mérősök – lovagok (hippeuszok)

–         200-300 mérősök – ökörfogatosok (zeugitészek)

–         200 mérő alattiak – napszámosok (thészek)

–         államszervezet megreformálása

–         törvények legfőbb felügyelője az Areioszpagosz (Árész-dombi tanács, volt arkhónokból)

–         bulé: 100-100 tag a 4 phüléből – feladata a törvények előkészítése

–         népgyűlés (eklésia) – törvények megvitatása, szavazás

–         esküdtbíróságok (héliaiák) – tagjaik az alsóbb néprétegekből valóak

–         politikai véleménynyilvánításra kötelezte a polgárokat

–         hivatali évei után Szolón önkéntes száműzetésbe vonult

–         A türannisz időszaka

–         Szolón után zűrzavaros idők

–         három csoport küzdelme (arisztokrácia, démosz, szegény parasztok)

–         gazdasági hatalom a démosznál, politikai hatalom az arisztokráciánál összpontosul

–         Peiszisztratosz, a legszegényebbek képviselője, magához ragadja a hatalmat ie. 560-ban

–         véget vet a belső viszályoknak – ellenszegülő arisztokraták földjeit szétosztja

–         munkalehetőséget teremt az iparosoknak (építkezések)

–         kereskedelem fellendítése, békés külpolitika, jó kapcsolatok

–         cél: arisztokrácia megtörése, démosz távoltartása a politikától – kiszálló bíróságok

–         Peiszisztratosz halála (ie 527) után fiai, Hippiasz, majd Hipparkhosz kormányoznak

–         elégedetlenség az elnyomással szemben

–         Hipparkhoszt megölik, Hippiaszt ie 510-ben elűzik

–         Kleisztherész reformjai (ie 508)

–         lakosság területi besorolása: 10 phülé, egy phülé 3 részből (trittüsz) áll

–         phülénként 50 képviselő a buléban – törvény-előkészítés, végrehajtás

–         cserépszavazás (osztrakiszmosz) bevezetése a türannisz megakadályozására

–         sztratégoszok intézménye – phülénként 1-1 választott hadvezér

–         Areioszpagosz hatalmának megszűnése (ie 462)

–         Athénban Ephialtész reformjai korlátozzák az Areioszpagosz hatalmát

–         a legfőbb hatalom a népgyűlésé – az ie V. század közepétől a démosz uralkodik

 

 

 

B. A nagy görög gyarmatosítás. A polisz és jellemző vonásai.

A nagy görög gyarmatosítás fogalma

–         görögség szétrajzik a Földközi-tenger medencéjében

–         hosszú folyamat: ie 750 körül indul, mintegy 200 éven át tart

Okai

–         túlnépesedés, kevés termőterület nem képes kielégíteni a növekvő igényeket

–         politikai küzdelmek

–         menekülés az adósrabszolgaság elől

Irányai

–         nyugat: Dél-Itália, Szicília, mai Franciaország déli része, Ibériai-félsziget

–         dél: Észak-Afrika (Küréné), Nílus-delta (Naukratis)

–         északkelet: Égei-tenger északi partvidéke, Márvány-tenger és Fekete-tenger partvidéke

Eredményei

–         független gyarmatvárosok, nem törekednek területi hódításra

–         kereskedelmi központok, a hellén kultúra közvetítői

–         szoros kapcsolatok a metropolisszal

Polisz

–         városközpontú állam, egy-egy területi-földrajzi egység megerősített központi településének és a környező falvaknak állami-politikai egysége

–         3 rész: fellegvár (akropolisz), város (asztü), környező falvak (khóra)

–         szabadság, önállóság

–         alkotmányos (autonómia), katonai (eleutheria), gazdasági (autarkheia)

–         poliszok köthetnek szövetséget (szümmakhia)

–         lehet vallási vagy politikai szövetség

–         állhat egyenjogú poliszokból, vagy lehet hégemóniális (pl. déloszi szövetség)

 

B. A görög-perzsa háborúk

Okok, előzmények

–         a görög-perzsa ellentét

–         I. Dareiosz Kis-Ázsia meghódítása után eléri az Égei-tengert

–         gazdaság: perzsák által támogatott föníciai kereskedelemnek görögök konkurencia

–         Boszporusz, Hellészpontosz perzsa fennhatóság alatt – kereskedelmi útvonalak elvágása

–         Thrákiában megszűnik a kereskedelem, ezért gazdasági válság alakul ki

–         politikai ellentét: Milétoszban demokrácia, Perzsiában despotikus állam van

–         Közvetlen előzmények

–         perzsa hadjárat a szkíták ellen (ie 513) – kudarc

–         ie 500-494 – ión felkelés, harc a kisázsiai városok és a perzsák között

–         kezdeti sikerek után vereség Ephesosnál, Naxos megvédi magát

Első szakasz

–         Első hadjárat (ie 492)

–         perzsák útközben 300 hajót vesztenek el a Khalkidikénál levő Athosz-fokon (vihar)

–         Mardoniosz vezetésével vereséget szenvednek a vad thrák népektől

–         Második hadjárat (ie 490)

–         poliszokba perzsa követek, behódolást követelnek

–         Thesszália és Boiótia behódol, Athén és Spárta ellenáll

–         perzsák Számoszról indulnak a Kykládokon keresztül (Naxos megbüntetése)

–         Eretria (Euboia) elfoglalása után Marathónnál szállnak partra

–         görög hadvezér: Miltiadész (sztratégosz ie 490-től)

–         athéni győzelem – elsősorban lélektani jelentőség, perzsa sereg nem semmisül meg

–         perzsák ezután Attika megkerülésével próbálkoznak, sikertelenül

Belső változások Athénban

–         Miltiadész bukása: sikertelen hadjárat után pénzbüntetés, majd adósok börtöne

–         Kétféle perzsaellenes politika szembenállása

–         Ariszteidész (parasztok, nagybirtokosok képviselője) – szárazföldi hadsereg

–         Themisztoklész (iparosok, kereskedők, thészek) – tengeri flotta

–         ie 482 – Themisztoklész győz, 180 triérészt építenek

Második szakasz

–         Perzsa előrenyomulás

–         Sardeisből Hellészpontoszon át jönnek a perzsák Xerxész vezetésével

–         perzsaellenes iszthmoszi szövetség jön létre Athén és Spárta között

–         a Tempé-völgy feladása után Thermopülai-nál találkoznak a csapatok

–         Leonidasz spártai csapatai árulás miatt vereséget szenvednek (Itt nyugszunk…)

–         Boiótia és Attika feladása (athéni lakosságot Themisztoklész Szalamiszra telepíti át)

–         Perzsa vereség

–         döntő ütközet Szalamisznál – Themisztoklész csatát erőszakol ki, és győz

–         Xerxész visszavonul, de jelentős erőket hagy Hellász határainál

–         ie 479 – görög szárazföldi győzelem Plataiai-nál, tengeri győzelem a Mükalé-hegyfoknál

Befejező szakasz

–         Perzsa előrenyomulás

–         ie 478 – Ariszteidész javaslatára perzsaellenes céllal létrejön a déloszi szövetség

–         Miltiadész fia, Kimón, Kis-Ázsia partjainál megveri a föníciaiakat

–         ie 449 – döntő tengeri győzelem a ciprusi Szalamisznál

–         Kalliászi béke (ie 448): Athén lemond a további terjeszkedésről

–         perzsák lemondanak az Égei-tengerről, a szorosokról és a kis-ázsiai városokról

B. Az athéni demokrácia állama és értékelése

Kialakulás (ie 462)

–         perzsa háborúk alatt a demokrácia akadozik (sztratégoszok és Areioszpagosz túlsúlya)

–         háború végével lehetővé válik a demokratizálódás

–         ie 462 – Areioszpagosz hatalmának korlátozása (Ephialtész) – hatalom a démosz kezében

Virágkor Periklész idején (ie 449-431)

–         nincs vezető

–         legfontosabb szerep a népgyűlésé (eklésia)

–         teljes jogú athéniak vehetnek részt benne – politikai egyenlőség

–         legfőbb bíró, törvényhozó szerv + állami hivatalnokok ellenőrzése

–         sztratégoszok választása (Periklész a legbefolyásosabb)

–         500-ak tanácsa (bulé)

–         mindennapi államirányítás

–         esküdtbíróságok (héliaiák, 6000 fő)

–         tagok az alsóbb néprétegekből, napidíjat kapnak

–         fontos szerep jut a szónoki képességeknek

–         hadvezérek (sztratégoszok) – évente 10

–         Areioszpagosz maradék hatalma vallási ügyekre terjed ki

Értékelés

–         a társadalmi berendezkedés mintaképe

–         rövid ideig, mindössze fél évszázadig létezik

–         politikai jogegyenlőség csak a teljes jogú polgároknak (politészek, 14%, 43000 fő)

–         a lakosság jelentős része (több mint 80%) kizárva

–         nem biztosít vagyoni egyenlőséget

–         gazdasági alap: klasszikus rabszolgaság

 

Forrás: ebookz.hu