Bővül az iskolák infokommunikációs eszköztáraAz oktatásban egyre népszerűbb infokommunikációs technológiák (IKT) tára jelentősen gyarapodott 2011-ben: az Oktatási Hivatal (OH) által végzett felmérés alapján az interaktív táblák száma több mint háromszorosára; a laptopok száma két és félszeresére, az iskolai munkaállomások száma több mint kétszeresére nőtt, és a projektorok száma is megduplázódott.

A következő időszakban is bővülhet az iskolák IKT-készlete: az Új Széchenyi Terv keretein belül több mint tízmilliárd forint támogatásra számíthatnak a hazai közoktatási intézmények informatikai infrastruktúra-fejlesztésekre.

 

Az IKT-eszközfejlesztést a közoktatási intézmények nagy részében az elmúlt években a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által meghirdetett Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) pályázatok biztosították. Jelentős mértékben nőtt a TIOP-pályázati kiírása előtti 2009-es állapothoz képest az interaktív táblák, az iskolai munkaállomások, a tanulói laptopok és a projektorok száma.

Az Oktatási Hivatal által végzett 2011-es KIR-STAT (közoktatási statisztikai rendszer) fefelmérés alapján csaknem 18 ezer interaktív táblát, több mint 83 ezer lap topot, valamint körülbelül harmincezer projektort működtetnek a magyar iskolákban. Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) 2011 októberében általános és középiskolákban elvégzett kutatása szerint az 5 007 intézményben csupán 350 ezer számítógép, ötvenezer nyomtató és 21 ezer videómagnó segíti a tanítást.

Az Új Széchenyi Terv szerint azonban a NFÜ több mint tízmilliárd forint támogatást fordít a hazai közoktatási intézmények informatikai infrastruktúra fejlesztéseire. Az NFÜ tájékoztatása szerint jelenleg a konstrukció műszaki tartalmának finomhangolását, kidolgozását végzik, beépítve a korábbi tapasztalatokat, a pályázat kiírására így még várni kell.

“A cél, az informatikai készségek fejlesztéséhez nélkülözhetetlen, valamint a közismereti tárgyakba beépült, közel egységes alapinformatikai infrastruktúra biztosítása minden közoktatási intézmény számára” – tájékoztatott az NFÜ. A jövőben várható pályázati kiírás keretében többek között digitális tábla, számítógép és monitor, vetítővászon, tanári és tanulói laptop, alkalmazás-szervercsomag, router, valamint számítógép alapú nyelvi labor beszerzésére nyílik lehetőség. A rendelkezésre álló, 10,3 milliárd forint értékű keretösszegből a konstrukció keretében elnyerhető támogatás mértéke minimum öt, maximum kétszáz millió forint lehet majd.

 

Továbbképzésekkel segítik a pedagógusokat

„Jelenleg 159 számítástechnikával, informatikával kapcsolatos továbbképzés szerepel a jegyzéken, melyből 109 foglalkozik kifejezetten az infokommunikációs technológiával” – tájékoztatott az OH. A tanfolyamok nemcsak hagyományos formában végezhetők el, hanem távoktatásban is. A nyilvántartott programok célcsoportja a közoktatás valamennyi szereplőit megcélozza az óvodapedagógustól a középiskolai tanárig. A továbbképzések ismeretszintek és tartalom szerint is differenciálódnak, a leggyakoribb témák között szerepel például a digitális tábla használata, az e-napló, az e-tankönyv alkalmazása, illetve az IKT szerepe a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésében. „Az infokommunikációs technológia minél szélesebb körű felhasználása érdekében a kormányrendelet lehetővé tette, hogy a kötelezően előírt továbbképzési óraszámot az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL vagy ECDL Select) elvégzését igazoló okirat megszerzésével is megkaphassák a pedagógusok” – hangsúlyozta a Hivatal munkatársa.

 

Külföldön már a 3D hódít

A BETT-show-n Európa egyik legnagyobb, brit oktatásinformatikai kiállításán idén januárban már ott volt az interaktív táblát és kellékeit felváltó integrált eszköz, amely az eddigi funkciók mindegyikét magában foglalja. A kiállításon bemutatott technológiák rámutattak Nyugat-Európában rohamosan terjednek az oktatási informatikában a 3D-s megoldások: például 3D-s projektorok, a 3D-s LCD és LED TV-k, és ennek köszönhetően a térhatású monitorok, valamint a 3D-s nyomtató. Emellett számos olyan informatikai megoldást alkalmaznak, amelyek elsődleges célja, hogy a gyengén látók, hallássérültek vagy mozgásszervi problémákkal küzdő tanulók semmiben se legyenek lemaradva diáktársaikhoz képest.

 

{module Forrás: edupress|none}