A felsőoktatási intézmények közül 35 indít képzéseket az idei, 2013-as keresztféléves felvételi eljárásban, egy sem kínál azonban államilag támogatott szakokat az alapképzésre pályázóknak. Utóbbi nem újdonság, az viszont igen, hogy 260 pont alatt már nem kerülhet be senki alapképzésre és az is idén fordul elő először, hogy csak elektronikusan lehet pályázni – derül ki az Aktív Szemeszter legújabb számából.

Az elmúlt három évben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) villamosmérnöki, gépészmérnöki és mérnökinformatikus mesterképzésére iratkozhatott be a legtöbb hallgató. Vajon megőrzi vezető szerepét a BME idén is?

Összesen 82 felsőoktatási intézményből – melyek között külföldiek is szerepelnek – 15 csak mesterképzésben indít szakokat a keresztfélévben. A legtöbb képzést a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hirdette meg, összesen 12 650 férőhelyet tudna feltölteni februártól, de nem szűkölködnek a pécsiek és a debreceniek sem, mindketten nyolcezernél is több helyet tettek szabaddá. Újdonság, hogy az idei keresztféléves felvételin már nem 240, hanem 260 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, míg a felsőoktatási szakképzéseken legalább 220 pontot kell összegyűjteni. A keresztféléves ponthatárokat előreláthatólag 2014. január 23-án hirdetik ki, így arról, hogy mely szakra vették fel a legtöbb jelentkezőt, még nem lehet beszélni – az viszont tudható, hogy az elmúlt öt évben hogyan alakult a felvettek aránya szakokra lebontva.

Az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Információs Rendszerek Osztálya tájékoztatása szerint 2013-ban a keresztféléves képzések közül a BME mesterszakjaira vették fel a legtöbb hallgatót. A villamosmérnöki mesterszakra nappali államilag finanszírozott formában 165 főt, a gépészmérnöki mesterszakára 125 főt, a mérnökinformatikus mesterképzésre pedig 105 főt vettek fel. Ezek mögött igen lemaradva a Budapesti Corvinus Egyetem vállalkozásfejlesztés mesterképzése áll, 62 felvett hallgatóval.

Az elmúlt öt év adatait vizsgálva elmondható, hogy a legtöbb hallgatót minden évben a BME vette fel a keresztféléves eljárás keretében. 2009-ben villamosmérnöki mesterképzésre 99, mérnökinformatikusra 73, gépészmérnöki alapszakra pedig 24 főt vettek fel. Ebben az évben azonban nem a BME egyik szakjára vették fel a legtöbb jelentkezőt – ahogy a következő években –, hanem a Budapesti Gazdasági Főiskola államilag finanszírozott levelezős marketing mesterképzésére: ide összesen 102 fő iratkozhatott be. 2010-ben a BME villamosmérnöki mesterképzésére vették fel a legtöbb hallgatót, összesen 120-at, ezt követte a mérnökinformatikus mesterképzés 99 fővel, majd a gépészmérnöki mesterképzés 50 fővel. 2011-ben sem változott a helyzet: villamosmérnöki mesterképzésre 142, mérnökinformatikus mesterképzésre 103, gépészmérnöki mesterképzésre pedig 85 fő iratkozhatott be. A legtöbb jelentkezőt a Károly Róbert Főiskola titkárságvezető államilag finanszírozott nappali felsőoktatási szakképzésére vették fel, összesen 161. Tavaly, 2012-ben szintén a villamosmérnöki mesterszakra iratkozhatott be a legtöbb hallgató, 150-en – ebben az évben ez volt a legnépszerűbb –, ezt követte a mérnökinformatikus mesterképzés 132 felvettel, illetve a gépészmérnöki mesterszak 120-szal.

Forrás: Edupress.hu