Bár ne lennél BAR-listás!

Ohohó! Akkor itt álljunk meg egy szóra!

Hallottunk már állami támogatásról, amit hitel nélkül is fel lehet venni.
Hallottunk már a hitelekről is.
Hitelt viszont nem mindenki kaphat, még akkor sem, ha hitelképes.
Miért?
Bizonyára Te is hallottad már ezt a szót: BAR-lista.
A BAR-listások (bár-listások) nem kaphatnak, vagy nehezen kapnak hitelt.
Kik ők, hogy lesz valakiből BAR-listás, egyáltalán mi az a BAR?
Lehetséges, hogy Te is BAR-listás vagy, és még csak nem is tudsz róla?
Hogyan tudod ellenőrizni, hogy rajta vagy-e a BAR-listán?
Semmi nem marad titokban, megígérem.
 
 
BAR = Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer
 
Hát igen. Ez az a feketelista. Bár mostanában KHR néven emlegetik.
 
KHR = Központi Hitelinformációs Rendszer
 
A kettő egy és ugyanaz. A hivatalos elnevezés a KHR, az ismert pedig a BAR. Ugyanaz a helyzet, mint a szocpollal. Hívhatják ugyan mostanság Lakásépítési kedvezménynek, de ha azt mondom szocpol, akkor mindenki érti mire gondolok.
 
Az egész úgy kezdődött, hogy valamikor a 90-es évek elején a bankok összefogtak és elkezdték megosztani egymással a rossz adósokról az információt. Meg lehet érteni a bankok álláspontját is, hisz egy bedőlt hitel rossz esetben milliós veszteséget okoz nekik.
 
Például: Szépreményű család lakáshitelt vesz fel otthona megvásárlásához. 5 év múlva nem tudják fizetni a részleteket. Semmilyen megegyezést nem tud a bank elérni velük, ezért él a jelzálogjogával és árverést ír ki a lakásra. Csakhogy nem tudja  elárvereztetni, mert nincs rá ajánlat, nem kell senkinek. Olyan helyen van, ami nem népszerű. Ha hozzá is jut valamimód a bank a pénzéhez, ez nem lesz egy egyszerű út. Viszont nagy az esély arra, hogy sosem kapja vissza.
 
Szóval a bankok önvédelemből megosztották egymás közt az információt: ha jelentkezett „A” bankhoz egy hiteligénylő, utána néztek, volt-e már rossz tapasztalata egy másik banknak vele. Ha ők jártak rosszul („A” bank), akkor közzétették az adós adatait.
 
Egy (-két) baj volt csak ezzel a rendszerrel: megsértette az adatvédelmet és súlyos hátrányokat jelentett azok számára, akik tévedésből kerültek be, illetve csak kisebb vétséget követtek el.
Ezért 2005-ben törvényileg szabályozták a BAR-t (innentől kezdve nevezik KHR-nek). Lássuk a szabályokat!
 
 
Ki lehet rajta a BAR-listán?
 
Olyan személy, aki a pénzintézettel szembeni, szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette és
a, a meg nem fizetett tartozás összege meghaladja a késedelembe eséskori legkisebb minimálbér összegét,
b, ez a késedelem folyamatosan, több mint 90 napon keresztül fenn áll.
 
Ez a főszabály. Ezen kívül BAR-listára kerül még az a személy is,
aki hiteligényléskor valótlan adatokat közölt,
hamis vagy hamisított okiratot használt és ez okirattal bizonyítható,
valamint aki bankkártyával visszaélést követett el.
 
Bar–listára kerül: aki a minimálbért meghaladó összeg megfizetésével folyamatosan, több mint 90 napon át késlekedik.
 
Vegyük sorban: BAR-listára kerülnek azok az adósok, adóstársak, kezesek, akik pénzintézettel, bankkal szembeni kötelezettségüket nem teljesítik:
nem fizetik, vagy késve fizetik a lakáshitelt, az árukölcsönt, a hitelkártya törlesztést, a diákhitelt, stb.
ez a késedelmük megszakítás nélkül 90 napon keresztül fennáll, és meghaladja a késedelembe eséskori legkisebb minimálbért (például 2007. szeptemberében kezdődő késedelemkor a 62.500 Ft-ot).
 
Példa: Diplomás Zsoltnak a diákhitel törlesztése havi 30.000 Ft.
2007. március 1-jétől esik késedelembe, (30.000 Ft elmaradás).
1 hónap múlva (31 nap = április 1-jén)   60.000 Ft,
2 hónap múlva (61 nap = május 1-jén)  90.000 Ft,
3 hónap múlva (92 nap = június 1-jén)  120.000 Ft az elmaradás.
Az elmaradása májusban haladja meg  a késedelembe eséskori minimálbér összegét (62.500 Ft-ot) – és ha továbbra sem fizet, akkor innentől számított folyamatos 90 nap után (július 31-től) kerül be a KHR-be (BAR-listára)
Ha a 85. napon befizet annyit, hogy a tartozása 50.000 Ft-ra lecsökkenjen, akkor egérutat nyert. Ha újra eléri a késedelme a 62.500 Ft-ot, és az 90 napig folyamatosan így marad, csak akkor következik a BAR.
 
Példa: Sumák Teréz hiteligényléskor 3 eltartott helyett csak 1 eltartottat nevez meg, és a bank előveszi a 2 hónappal korább, elutasított hitelkérelmét, amin még 3 eltartott szerepelt. Sumák Teréz nem tud elfogadható magyarátatot adni az eltérésre, egyértelművé válik, hogy valótlan adatot adott meg, ezért felkerül a BAR-listára.
 
Példa: Hamis Edit talál egy bankkártyát, rajta a pin-kóddal. Ezt használja fizetéskor, amiből jegyzőkönyv lesz (mert a tulajdonos letiltatta a kártyáját), Edit pedig felkerül a BAR-listára.
 
 
Ma a bankoknak kötelező a hitelszerződés megkötése előtt írásban tájékoztatni az igénylőket az esetleges mulasztás következményeiről, valamint 30 nappal a listára kerülés előtt is figyelmeztetni kell az adósokat.
Sőt ha a bank elküldte az adatokat a KHR-be, 8 napon belül erről tájékoztatnia kell az ügyfelét. Így elvileg mindenki tud arról, ha BAR-listás lett.
Elképzelhető azonban, hogy valaki már korábban (2005 előtt) BAR-listára került.
 
Aki bekerült a KHR-be (Központi Hitelinformációs Rendszer, vagyis a BAR), az a mulasztás rendezésétől számított 5 éven át, mint passzív báros benne marad.
Eztán véglegesen törölni kell az adatait. (Aki nem fizeti vissza a tartozását, az örökre a listán marad.)
 
Aktív báros: benne van a KHR-ben és van fennálló tartozása
Passzív báros: benne van a KHR-ben és már nincs fennálló tartozása
 
Magánszemélyek és vállalkozások is kerülnek a KHR nyilvántartásba. Magánszemélyek csakis negatív esetben, feketelistára, vállalkozások pedig lehetnek negatív és pozitív bárosok egyaránt (minden ügyletük nyilván van tartva).
 
Vannak kezdeményezések, hogy magánszemélyek is lehessenek pozitív bárosok (a jó adósok). A dolog ellenzői a személyiségi jogokra hivatkoznak és a banki titoktartásra, a pártolói szerint ez megkönnyítené a hitelfelvételt, és mivel csökkenne a bankok kockázata, kedvezőbbek lehetnének a feltételek, fizetnivalók is.
 
Minden állampolgárnak joga van tudni, szerepel-e a KHR-ben.
Azt javaslom, mindenképp derítsd ki, nem szerepelsz-e benne.
Az, hogy nem volt kölcsönöd, még nem biztosíték. Lehet akár olyan, pl. hitelszámla-keret túllépés, amire nem is igazán figyeltél, vagy lehet sajnos tévedésből is BAR-listán lenni.
Nagyon kellemetlen lenne, ha mindez a foglaló átadása után derülne ki (és emiatt nem kapnád meg a lakáshitelt). Egyrészt elveszne a foglaló összege, ami nem kis kár, másrészt a keresésre fordított időd is kárbavész.
Tehát még mielőtt keresni kezdenéd az ideális lakást, derítsd ki, hogy nem szerepelsz-e a BAR-listán!
 
Hogyan?
 
Évente egyszer minden állampolgár ingyenesen információt kérhet arról, hogy szerepel-e a KHR-ben.
 
A tennivaló a következő:
 
1. Elmenni egy bankba és kitölteni egy „ügyféltudakozvány” nevű nyomtatványt.
2. A pénzintézetnek 2 munkanapon belül ezt el kell juttatnia a Bankközi Informatikai Szolgáltató ZRt-hez (BISZ).
3. A BISZ-nek 5 munkanapon belül válaszolnia kell.
4. A banknak 2 munkanapon belül értesítenie kell az ügyfelet.
5. Visszamenni a bankba és a választ dupla borítékban átvenni.
6. A belső borítékot a bank sértetlenül köteles átadni, Neked pedig a sértetlenséget az aláírásoddal kell igazolni.
 
Tehát bármi is áll a borítékban, azt rajtad kívül más nem tudhatja meg.
Ha nem vagy benne a KHR-ben, akkor nyugodtan fellélegezhetsz, mert a tudtod nélkül már nem is fogsz oda bekerülni.
 
Ha szerepelsz a nyilvántartásban, de úgy véled, indokolatlanul kerültél fel rá, akkor kifogással élhetsz (írásban) a listára feltevő banknál vagy a BISZ-nél.
A panaszt 15 napon belül ki kell vizsgálni. Az eredményről írásban tájékoztatnak (akkor van esély a lekerülésre, ha a pénzintézmény valamilyen hibát követett el).
Ha a panasznak helyt adnak, akkor 2 napon belül törölni kell az adatokat a listáról.
Elutasítás esetén még lehetőséged van 30 napon belül pert indítani (a bíróságnak pedig 30 napon belül ki kell tűzni a tárgyalást).
 
Ha sajnos okkal szerepelsz a KHR-ben és ezt akár eddig is tudtad, akár csak most tudtad meg, még akkor sincs minden veszve.
Igen, nagyon nehéz lesz hitelhez jutnod, sok esetben lehetetlen is, de van néhány megoldás, amivel élhetsz.

   1. Külföldi banktól hitelt igényelni.

Nem egyszerű, de mivel külföldön a bankok nem ismerik a KHR-t, így nem leszel Te sem kizárva a hitelfeltételekből.
Ilyen lehetőség pl. az osztrák hitel. Ez egy jelzáloghitel, szükséges egy forgalomképes (lehetőleg Budapesten vagy megyeszékhelyen levő) ingatlanfedezet – akár lehet a megvásárolandó is, és szükséges a hitelképesség.

   2. Lakástakarék szerződést köthetsz, akár tőkeképző életbiztosítást is, vagy beléphetsz egy vásárlói klubba (ezekkel a lehetőségekkel nem hitelt kapsz).
   3. Mivel a bankok versenyben vannak egymással, jobbnál jobb ajánlatokat dobnak a piacra, hogy magukhoz csalogassák az ügyfeleket.

Ezért vannak bankok, amik passzív bárosoknak adnak hitelt, megvizsgálják, mi történt valójában (mert nem mindegy, hogy valaki kezesként került a listára 4 évvel ezelőtt, vagy épp azért van rajta, mert a tartozása meghaladta a 90 napot – kerek 2 nappal).

   4. Vannak más pénzintézetek is, akik a BAR-listásoknak nyújtanak hitelt. Nagyon sok ilyen hirdetés van manapság. Többnyire ezen hirdetések mögött hitelközvetítők állnak.

Van köztük komoly cég, és van szélhámos is, ezért azt javaslom, legyél nagyon óvatos. Hallgass a megérzéseidre, és ha úgy érzed, valami nem tiszta, akkor inkább szüntesd meg velük a kapcsolatot.
Sose engedj a „csak itt, csak most” nyomásának. A szerződést nyugodtan kérd és vidd el, még mielőtt aláírnád, hogy át tudd tanulmányozni. Ha nem adják oda, az egy jel.
Olyan nincs, hogy bizonyos összegért (pl. 200.000 Ft-ért) leszednek a Bar-listáról. Jó az is, ha előre tudakozódsz a tanácsadás óradíjáról: 5-10.000 Ft-ot kiadni egy használhatatlan tanácsért igen drága mulatság.
Sokszor előfordul, hogy egy aktív báros (akinek még van tartozása) úgy kap segítséget, hogy kifizetik helyette ugyan a tartozását, viszont kezelési költség címen az adóssága 10-30 %-át kell készpénzben letennie. Szerződés nincs, van helyette adósságelismerő nyilatkozat. Majd továbbközvetítik egy velük szerződésben álló pénzintézetnek. Az ingatlanára pedig jelzálogjog és vételi opció* kerül.
Vigyázz, ez csapda! Óvakodj azoktól a hitelektől, ahol a szerződés szerint vételi opciója van a hitelintézetnek!
(Erről csak az a véleményem, hogy aki az X kölcsönét nem volt képes fizetni, az az Y kölcsönt sem fogja. Valamint a KHR-en attól még 5 évig rajta lesz.)
       *Vételi jog (opció): Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opciót) enged, a jogosult az ingatlant egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.
Ha közvetítőt keresel, akkor egyes oldalakról, pl. a www.penzszerzo.hu oldalról olyan közvetítőt tudsz választani, akinek megtekinthető a referenciája, valamint több közvetítő ajánlatát is össze tudod vetni.
     6. A hitelt nem Te, hanem egy közeli hozzátartozód (pl. testvéred) veszi fel.

   7. És a legvégső eset az, amikor nem marad más hátra, mint a várakozás és a türelem, hogy leteljen az 5 évből még hátralevő idő.

 
Példák, kik kerültek fel a Bar-listára:
– Főiskolás Péter, aki diákhitel kérelmének kitöltésekor hamis hallgatói adatokat adott meg.
– Tolvaj Rozál, aki lopott személyivel akart hitelt felvenni.
– Csaló Tibor, aki hamis okmányokkal kísérelte meg a hitelfelvételt.
– Baklövés Ildikó, aki bejelentette bankkártyája elvesztését, majd ezt követően megtalálta és használta.
– Kezes Bárány, aki a komájának volt a kezese, a koma nem fizetett és hát sajnos ő sem tudott helyette fizetni.
– Szegény Imre, akinek Provident gyorskölcsönt kellett felvennie, majd fizetési késedelembe esett (minimálbér feletti elmaradása volt több mint 90 napon át).
– Hitelkártyás Anita, aki hitelkártyával vásárolt egy mosógépet, majd 5 hónapig nem fizette vissza, a havi minimumot sem.
– Lízing Bertalan, akinek autóra szóló lízingszerződése volt, és ezt nem tudta fizetni.
– Peches Enikőnek még négy évvel ezelőtt a tartozása meghaladta a 90 napot, és a minimálbér összegét is meghaladta a 87. napon, ezért felkerült a listára (ma már ezért nem kerülhetne fel).
 
 
Mit tartanak nyilván?
 
A BAR-t kezelő adatközpont az adatnyilvántartás során az ügyfél személy- és lakcím azonosító adatait, a kölcsönszerződés típusát, számát, megkötésének és lejáratának időpontját, a hitel és a fennálló tartozás összegét teszi fel a listára.
A rendszer zárt, internetről nem lehet hozzáférni, a BISZ ZRt. székhelyén van a központi rendszer, amihez a felhasználók egy telepített interfész segítségével kapcsolódnak. Jelszó van és az adatokat kizárólag az adatgazdák (akik rögzítették) módosíthatják, minden változást 5 munkanap alatt rögzíteniük kell.
 
A bankok gyakorlata a következő: aktív bárossal nem állnak szóba, passzív bárost jövedelemalapú személyi hitelkérelemkor szinte mindig elutasítják, ingatlanfedezetes lakáshitel kérelemkor egy jó adóstárssal viszont esetleg elfogadják a hitelkérelmét.
 
Aki benne van a KHR-ben (Bár-listás) az magasabb költségekre, nagyobb kamatra számíthat.