„Rosszabb, mint volt, de jobb, mint amilyen lesz” – mondta Máté András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Kari Tanácstermében az Oktatói Hálózat által tartott szakpolitikai konferenciáján, december 12-én.
Mérlegen a magyar felsőoktatás címmel tartotta meg tanácskozását az Oktatói Hálózat, melyen a felsőoktatás jelenlegi problémáiról, nehézségeiről beszélgettek a meghívottak. Az első blokkban a felsőoktatás elmúlt három évét Polónyi István egyetemi tanár ismertette, aki súlyosnak nyilvánította a helyzetet. „A mostani kormányprogram teljesen más, mint az ezelőttiek, a korábbi kormányprogramok szakpolitikákból összeolvasztott és nagypolitikai löttyel leöntött valamik voltak” – jelentette ki. Hozzátette, hogy a kormány egyáltalán nem tartja jónak a mostani felsőoktatást, mivel azt rengeteg olyan hallgatót bocsát ki, akinek a diplomája nem piacképes. Szerinte az egész rendszer az újnacionalizmusra, az oktatáspolitika pedig hamis tényekre épül. „Nem a piacnak dolgozik a felsőoktatás” – fejtette ki. Az előadás során többször megemlítette, hogy G. Fodor Gábor politikai gondolkodó oktatásüggyel kapcsolatos nézeteivel, miszerint a munkaerőpiachoz alkalmazkodó új felsőoktatásra van szüksége az országnak, abszolút nem ért egyet.
„A Széll Kálmán terv magyar változatában nem szerepeltek számok, az angol változatban viszont kerek perec le volt írva, hogy mennyit és honnan kell elvonni” – ismertette Polónyi István a tényeket. Szerinte ez az oktatáspolitika nem az értelmiségieknek szól, hanem a választóknak.
Kováts Gergely, a Budapesti Corvinus Egyetem Felsőoktatási Kutatások Központjának kutatója és a Minőségügyi Iroda egyik vezetője, az intézményi autonómiáról elmondta, hogy az szoros kapcsolatban áll az akadémiai szabadsággal, utóbbi ugyanis arról szól, hogy az egyetem maga választja ki, és veszi fel hallgatóit, illetve önállóan indít programokat. „Nálunk azért gondolják, hogy széles autonómiára van szükség, mert azzal párhuzamosan csökken a kormányzati beavatkozás” – mondta Kováts Gergely.
Dr. Varga Júlia egyetemi docens azt vizsgálta, hogy összhangban állnak-e a felsőoktatási változtatások a diplomások munkaerő-piaci lehetőségeivel. „Nem igaz, hogy túlképzés lenne a magyar felsőoktatásban; más országokkal összehasonlítva itthon még kevés is a diplomás” – jelentette ki. Az elmúlt három év statisztikáit elemezve kifejtette, továbbra is kedvező a diplomások munkaerő-piaci helyzete. Az is kiderült az előadás során, hogy lényeges különbségek vannak egyes szakterületek között, például az agrár-és a pedagógusképzésre nagyon alacsony a jelentkezés, míg az informatika, a gazdaságtudomány és a műszaki képzések továbbra is népszerűek.
{module Forrás: edupress|none}