Csakúgy, mint 100 évvel ezelőtt, most is „Isten nevében és a haza üdvére” nyitották meg a Debreceni Egyetem (DE) 100. tanévét vasárnap a debreceni Református Nagytemplomban.
A Debreceni Református Hittudományi Egyetemmel (DRHE) közösen tartott tanévnyitón a Szilvássy Zoltán, a DE rektora felidézte: 1914. október 1-jén 300 hallgatóval nyitották meg az első tanévet, most, 100 évvel később több mint 30 ezer hallgatója van az intézménynek, köztük 8700 elsőéves, ezzel a DE az ország egyik legjelentősebb oktatási intézménye.
Debreceni Egyetemnek az oktatás, a szakképzés, a kutatás és a gyógyítás mellett a tudást a gazdasági fejlődés szolgálatába is kell állítania – mondta a rektor. Szilvássy Zoltán egyedülállónak nevezte, hogy az elmúlt években a térségi iparkamarával, a gazdálkodó szervezetekkel, az egyházakkal, az önkormányzatokkal olyan modern innovációs együttműködést alakítottak ki, amelyre méltán lehet alapozni a régió fellendülését. Ennek a fókuszában az egészségipar – a gyógyítás, az orvosiműszer-gyártás, az élelmiszeripar és a gyógyturizmus áll – tette hozzá.
Fekete Károly, a DRHE rektora kiemelte: 1914 őszén a Református Kollégium épületegyüttesében három karral kezdte meg működését a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem, a 28 tanszékből 19 élén kollégiumi professzorok álltak. „Így lett a tudományegyetem bölcsője a Református Kollégium és száz éve egyetemi rangú a teológusképzés Debrecenben” – mutatott rá a hittudományi egyetem rektora.
Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök a tanévnyitót megelőző istentiszteleten azt emelte ki, hogy az egyetemnek nemcsak eszközöket, hanem egyre tökéletesebb célokat is kell adnia a hallgatóknak. Az egyetem fontos feladatának nevezte a püspök, hogy „lássa és láttassa Isten teremtett világának jó rendjét.”
Az egyetemek felelősséggel tartoznak a családoknak és az egész nemzetnek, a kormány pedig osztozik ebben a felelősségben – mondta el beszédében Orbán Viktor miniszterelnök a Debreceni Egyetem tanévnyitóján. A kiművelt emberfő Magyarország legfontosabb aranytartaléka, amelyet folyamatosan növelni kell, ezért az elvárás egyértelmű: az egyetemeknek meg kell sokszorozniuk „a családoktól kapott talentumok” értékét, méghozzá használható tudással és értékes diplomával – fogalmazott beszédében a kormányfő.
Az ország helyzetéről szólva Orbán Viktor azt mondta: „mi, magyarok ma nem követünk egyetlen ideológiát sem, elutasítjuk az utópia minden formáját, hiszünk a szabadságban”. Szerinte itt az esély, hogy „Európa legmodernebb konzervatívjai legyünk.”
Kósa Lajos (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere a város tudás melletti elkötelezettségét jelző rövid történelmi kitekintésében emlékezetett arra, hogy 1536-ban, tíz évvel a mohácsi vész után a város polgárai úgy döntöttek, kollégiumot alapítanak, amikor szinte senki nem tudott írni, olvasni. A döntés helyességét mi sem igazolja jobban, mint az, hogy most a hittudományi egyetem 477. tanévét nyitjuk – tette hozzá, majd arról beszélt, hogy 1912-ben a debreceni polgárok addig „jártak a magyar kormány nyakára,” amíg 1914-ben megnyitotta kapuit a tudományegyetem. „ Ilyen döntést csak szívből, lélekből lehet hozni” – mondta Kósa Lajos, aki arra figyelmezette az elsőéveseket, hogy legyenek mindig elsők, mert csak úgy lehet gyarapodni, előre jutni.
A Debreceni Egyetem és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem elsőévesei most első alkalommal tettek közös fogadalmat, ezzel – ahogy Szilvássy Zoltán fogalmazott – ismét létrejött az egységes egyetem Debrecenben. A jubileumi tanévnyitón a debreceni Református Nagytemplomban jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, a kormány több tagja, számos országgyűlési képviselő, társegyházak, gazdasági és civil szervezetek vezető képviselői.
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke zárszavában azt kérte, adjon az Isten bölcsességet és szorgalmat az új egyetemi polgároknak.
Forrás:edupress.hu