Mint emlékezetes, az iskolák bezárásánál is hasonló metódust választott a kormány. Március 13-án még arról szóltak a hírek, hogy az iskolák rendkívüli szünetében fizetés nélküli szabadságon lesznek a tanárok, tehát egy fillért sem kapnak, másnap rendeletben szabályozták a közoktatási intézmények bezárását március 16-tól.
A mai szigorítások között, ha nem is szerepelt a teljes iskolabezárás, de az igen, hogy a középiskolák digitális tanrendre állhatnak át, ám a bölcsődék, óvódák és általános iskolák továbbra is nyitva maradnak. Pedig a múlt héten egyre többen kérték, hogy az összes iskolát zárják be, vagy a szülők lépjenek:
- tegnap a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete arra szólította fel a szülőket, hogy ne vigyék óvódába és iskolába a gyermekeiket.
- végzős gimnazisták petíciót indítottak az iskolabezárásokért, melyhez 38 ezren csatlakoztak.
- A pedagógusok által indított petíciót 51 907-en írták alá, az elmúlt 24 órában 785 fő.
- A Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért is arra kéri a kormányt, hogy ne engedjék iskolába és óvódába a gyermekeiket két hétig,
- a Szülői Hang múlt héten tette közzé felmérését a témában.
A PDSZ azt javasolja a szülőknek, hogy ezekre hivatkozzanak, ha úgy döntenek, nem viszik gyermekeiket az iskolákba:
1. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (2) bekezdésének c) pontja leírja, hogy a mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a gyermek, a tanuló intézkedés vagy alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A járványhelyzet alapos indoknak számít.
2. Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár a PDSZ-nek küldött válaszában kifejti, hogy „a hiányzások kezelésére az intézményvezetőknek van jogkörük, ezt tőlük senki nem vonta el”. Tehát ha egyes igazgatók vonakodnak ettől, fontos tudni, hogy saját hatáskörükben igazolhatják a hiányzásokat.
Forrás: mfor.hu