Az Európai Parlament november 19-én jóváhagyta a jövő év januárjában induló új uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramot, az Erasmus+-t. A képzettség és a foglalkoztathatóság javítását, valamint az oktatási, képzési és az ifjúsági munka területén működő rendszerek korszerűsítését
célzó hétéves program a jelenleginél 40 százalékkal magasabb, 14,7 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodhat . A program révén több mint 4 millió pályázó juthat támogatáshoz külföldi tanulmányokhoz, képzéshez, munkavállaláshoz vagy önkéntes munkához. Ebből 2 millió ösztöndíj jut felsőoktatási tanulmányokra, 650 ezer szakképzési programokra és szakmai gyakorlatra, és több mint 500 ezer külföldi csereprogramokra és önkéntes munkára. Azok a diákok, akik teljes mesterciklust szeretnének külföldön elvégezni – amihez csak korlátozott nemzeti ösztöndíj- vagy hitellehetőség áll rendelkezésre -, az Európai Beruházási Alap új hitelgarancia-rendszerét vehetik igénybe. Az Erasmus+ támogatja továbbá a tanárokat és a szakoktatókat, a fiatal munkavállalókat, valamint az egyetemek, középiskolák, iskolák, vállalatok és nonprofit szervezetek partnerségi programjait is.
„Örömteli hír, hogy az Európai Parlament elfogadta az Erasmus+ programot, és büszke vagyok rá, hogy 40 százalékkal sikerült növelni a költségvetést a jelenleg futó programokhoz képest. Az EU ezzel bizonyította, hogy elkötelezetten támogatja az oktatás és képzés ügyét. Az Erasmus+ segíthet leküzdeni a fiatalok munkanélküliségének problémáját azzal, hogy lehetővé teszi számukra, hogy külföldi tapasztalatokkal bővítsék tudásukat és fejlesszék képességeiket. Az egyéni ösztöndíjak mellett az Erasmus+ az oktatás és a munka világa közötti átmenetet elősegítő partnerségeket, illetve a tagállami oktatási rendszerek korszerűsítését és színvonalának emelését célzó reformokat is támogat. Ez alapvető ahhoz, hogy meg tudjuk adni az ifjú nemzedéknek mindazokat a képesítéseket és kompetenciákat, amelyek révén sikeres lehet az életben” – jelentette ki az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztos, Andrula Vasziliu.
Az Erasmus+ három fő célkitűzést szolgál: költségvetésének kétharmadából az egyének külföldi tanulási lehetőségeit támogatja az EU-n belül és kívül; a fennmaradó összegből az oktatási intézmények, ifjúsági szervezetek, vállalkozások, helyi és regionális hatóságok és NGO-k közötti partnerségekhez, valamint az oktatás és szakképzés korszerűsítését szolgáló – az innovációt, a vállalkozó szellemet és a foglalkoztathatóságot ösztönző – reformokhoz nyújt támogatást.
Az új Erasmus+ program magába olvasztja az összes jelenlegi uniós oktatás-, szakképzés-, ifjúság- és sporttámogatási rendszert, köztük az egész életen át tartó tanulás programját (Erasmus, Leonardo da Vinci, Comenius, Grundtvig), a „Fiatalok lendületben” programot, és öt nemzetközi együttműködési programot (Erasmus Mundus, Tempus, Alfa, Edulink és az iparosodott országokkal folytatott együttműködési program). Így egyrészről a pályázók jobban átláthatják a rendelkezésre álló lehetőségeket, másrészről az egyszerűsödő rendszerben könnyebb lesz az ösztöndíjakhoz hozzájutni is.
Kik élvezhetik az Erasmus+ előnyeit?
– 2 millió felsőoktatási hallgató tanulhat vagy vehet részt továbbképzésen külföldön, ebből 450 000 gyakornokként;
– 650 ezer szakipari tanuló és gyakornok részesülhet oktatási, képzési vagy munkalehetőséget kínáló ösztöndíjban;
– 800 ezer tanár, felsőoktatási oktató, szakoktató, oktatási szakember és fiatal munkavállaló taníthat, illetve oktathat külföldön;
– 200 ezer mesterképzésben résztvevő hallgató részesülhet hitelgaranciában, hogy a teljes ciklust egy másik országban végezze el;
– több mint 500 ezer fiatal vállalhat önkéntes munkát külföldön, vagy vehet részt ifjúsági csereprogramban;
– több mint 25 ezer felsőoktatási hallgató kaphat ösztöndíjat közös mesterképzésben való részvételhez, melynek keretében tanulmányaikat legalább két külföldi felsőoktatási intézményben végzik;
– 125 ezer iskola, szakiskola és szakmai továbbképző, illetve felső- és felnőttoktatási intézmény, ifjúsági szervezet és vállalkozás nyerhet támogatást összesen 25 ezer „stratégiai partnerség” megalapításához, melyek a tapasztalatcserét és az oktatás és a munka világa közötti szorosabb kapcsolatot szolgálják;
– 3 500 oktatási intézmény és vállalkozás juthat forrásokhoz több mint 300 „tudásfejlesztési szövetség” és „ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség” kialakításához, a foglalkoztathatóság, az innováció és a vállalkozó szellem előmozdítására;
– 600 sporttal kapcsolatos partnerség – például európai nonprofit esemény – részesülhet támogatásban.
{module Forrás: edupress}