Épp, hogy kihirdették a felsőoktatási intézmények idei felvételi ponthatárait, de a felvételt nyert hallgatók továbbra sem nyugodhatnak meg. Az első lépést megtették álmaik megvalósításában azzal, hogy felvételt nyertek, ezzel pedig megkezdődhet a szálláskeresés.

Kollégium vagy albérlet? Mi mennyibe kerül? Mik az előnyei a kollégiumnak? Milyen típusú szobákat, lakhatási feltételeket kínál a kollégium? Ezeknek a kérdéseknek járt utána a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége (FEKOSZ) az ország felsőoktatási kollégiumai körében.

 

Sokan voltak már kollégisták középiskolás korukban, ahol beadták a jelentkezést a kollégiumba, és küldték, hogy felvették. Viszont a felsőoktatási kollégiumok esetében ez teljesen másként működik. Igaz van, ahol az elsőéves jelentkezők 100 százalékát felveszik (Pannon Egyetem – Veszprém), de más helyen a jelentkezőknek csak 70 százalékát (Kecskeméti Főiskola). Vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol kollégiumonként eltérő a felvételi arány, például a Debreceni Egyetem kollégiumai esetén, ahol a Debrecenben található kollégiumok között is van eltérés (Vámospércsi Úti Kollégium – 100 százalék; Kossuth Lajos Kollégium – 65 százalék).

A következő különbség a középiskolai és a felsőoktatási kollégiumok között a szobák milyenségében, és a kollégiumok által nyújtott szolgáltatásokban rejlik. Napjainkban egyre kevésbe igénylik az egyetemisták, hogy egy szobában minél több ágy legyen, ezért ha egy felsőoktatási kollégiumot felújítanak, akkor fontos szempont, hogy a szobákat inkább 2,3 ágyasra, saját zuhanyzóval és WC-vel ellátottra alakítsák ki, vagy szintenként legyen WC, zuhanyzó (Tomori Pál Főiskola, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Eötvös József Főiskola). Ez a kérdőívben erre a kérdésre adott válaszból is kiderül. Az országban elsősorban a fentebb említett szobatípusok vannak elterjedve. Kevés helyen, mint például a Szegedi Tudományegyetemen, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetemen még 4 ágyas elhelyezés is előfordul. Az 1 ágyas szobák nem gyakoriak a felsőoktatási kollégiumokban, ha van is, azt felsőbb éves hallgatókkal töltik fel (Debrecen). Két kivételt találunk, ahol elsősöknek is van lehetősége jelentkezni 1 ágyas férőhelyre (Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Kar Cuha Úti Kollégiuma, Szent István Egyetem kollégiumai).

Milyen egyéb szolgáltatások járnak a kollégiumi díjért? Mosási lehetőség minden kollégiumban van, és egyre több helyen fordul elő, hogy a szobákban TV-t is elhelyeznek (Szarvas, Veszprém, Debrecen, Kecskemét).

Miért is lehet még kényelmesebb a kollégium, mint az albérlet? Van néhány olyan kollégium, ahol a kollégiumi díj a szobatakarítást is magában foglalja (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Nyugat-magyarországi Egyetem, Eötvös József Főiskola stb.). Ha ez még nem lenne elég, akkor a kollégiumért /kollégistákért dolgozók, tenni akarók figyelnek a kollégisták testi egészségére, ezért már több helyen található konditerem, szauna a kollégiumban (Szent István Egyetem, Nyugat-magyarországi Egyetem, Óbudai Egyetem, Szegedi Tudományegyetem). De nem feledkeznek meg a kollégiumok a szellemi frissesség megőrzéséről, ezért több helyen könyvtárat, tanulócentrumot hoztak létre (Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Főiskola – Pénzügyi és Számviteli Kar). A nagyobb intézményeknél, ahol több kollégium található, eléggé széles skálán mozognak a kollégiumi díjak: Eötvös Loránd Tudományegyetem: 9320–15 320 forint, Debreceni Egyetem: 12 000–22 000 forint, Óbudai Egyetem: 10 000–22 000 forint, Pécsi Tudományegyetem: 12 000–18 000 forint.

Joggal merülhet fel a kérdés az önköltséges hallgatókban, hogy nekik mennyit kell fizetni. Intézményenként ez is eltérő: a Debreceni Egyetem legtöbb kollégiumában nem kell többet fizetni (kivétel a Campus Hotel), míg például Nyugat-magyarországi Egyetem Sopronban található kollégiumaiban, vagy a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának kollégiumában a hallgatói normatívával kiegészített összeget kell fizetni (11 650 forint a hallgatói normatíva).

Amennyiben az albérlet árakat összehasonlítjuk a kollégiumi díjakkal, akkor jól láthatjuk, hogy átlagosan 8-10 ezer forinttal többe kerül egy albérlet rezsivel, mint a kollégium. És akkor még nem ejtettünk szót, arról, hogy mennyi pluszköltséget jelent az, ha az albérlet nem az oktatási épület környékén található, hanem távolabb. Ebben az esetben még a tömegközlekedésre is költeni kell, ami továbbnöveli a havi költséget. A kollégiumok nagy többsége az oktatási épülettől található maximum 5-10 perces sétára található, ugyanakkor igaz, hogy Pesten, Debrecenben, Szegeden is találunk olyan kollégiumot, amely esetében tömegközlekedési eszközt kell használni, hogy eljusson valaki tanulmányai színhelyére.

Forrás:edupress.hu