Mi az a kártya, ami anyánál van? Csak odaérinti a géphez, és nem is kell fizetnie a csokiért? – A gyerekek általában ámulattal vegyes csodálattal nézik a bankkártyákat, mert számukra még nehezen érthető a működése. Azonban előbb vagy utóbb eljön az a pillanat, amikor nekik is saját bankszámlájuk és bankkártyájuk lesz – és teljesen oda a varázs.
A bankkártya használata ezután már nekik is teljesen hétköznapi dologgá válik, hiszen csaknem minden boltban lehet már vele fizetni. De mikor jön el a pillanat, amikor fel kell őket világosítani a fizetés módjáról? Egyáltalán van-e olyan bank, ahol 14 év alattiaknak is lehet kártyát igényelni?
Bankszámlák 14 éven aluli gyerekeknek
Az első kérdésre a válasz az, hogy minél előbb el kell magyarázni neki a pénz funkcióját, értékét és a helyes használatát. Általában egy 3-4 éves gyerkőc ezt már teljes mértékben megérti – főleg, ha játékosan magyarázod el neki.
5-6 évesen pedig már készen áll arra is, hogy megértse a bankkártya működését, és azt, hogyan lehet vele fizetni. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy kész arra, hogy saját kártyája legyen.
Mivel egy 10-13 éves kiskamasz még nem tud felelősen bánni a pénzzel, érthető okokból kevés bank van, akiknél lehetőséged van bankszámlát nyitni.
Ezen kevesek közé tartozik:
- Az OTP (OTP Junior kártya – ehhez jár bankkártya is),
- a K&H (K&H Ifjúsági számlacsomag – nem jár hozzá kártya),
- illetve a Sberbank (Sberbank Zsebpénz számlacsomag – amihez szintén adnak bankkártyát).
14 év felett már sokkal több lehetőségünk van
14 éves kortól már a legtöbb banknál nyithattok bankszámlát a gyermekeddel. Sok középiskolás van ugyanis, aki (kényszerből, saját akaratból, vagy csak szülői nyomásra) diákmunkát vállal.
Nekik pedig már a jelentkezéskor kötelező megadni a bankszámlaszámukat, amire a diákszövetkezet utalja a pénzt. Ahhoz azonban, hogy számlát tudjon indítani, rád is szükség van, ugyanis ez 18 éves kor alatt csak szülői felügyelettel lehetséges.
Ehhez a következő papírokra lesz szükségetek:
- Diákigazolvány (vagy iskolalátogatási igazolás)
- Mindkettőtök személyi igazolványa (de jó az útlevél is, illetve te használhatod a jogosítványt is)
- Mindkettőtök lakcímkártyája
Ezeket az iratokat feltétlenül vigyétek magatokkal, különben később pótolni kell őket.
18 éves kor alatt a következő bankoknál tudtok számlát nyitni:
- Erste Bank
- OTP Bank
- Budapest Bank
- Unicredit Bank
- MKB Bank
- Takarékbank
- K&H
- Sberbank
Sokan azért indítanak már kisebb korban is (akár a gyermek születése után) bankszámlát, mert szeretnének megtakarítani a csemetéjüknek. Azonban ezekre annyira alacsony kamatot adnak – szinte nullát -, hogy csak ebből a célból nem érdemes számlát nyitni. Erre ugyanis sokkal jobb lehetőségek is vannak.
Ha megtakarítani szeretnénk, nem érdemes bankba tenni a pénzünket
A legtöbb ember – talán megszokásból, talán a régi berögződések miatt – még mindig bankszámlán tartja a megtakarított pénzét. (Nem csak a gyermekét, hanem a sajátját is.)
Régebben ugyanis valóban szemmel látható kamatot adtak a bankok (1-2%-ot, banktól függően), ma már azonban a 0,1-0,2%-os kamat a jellemző. Ez pedig jó esetben csak a költségek fedezetére (vagy még arra sem) elég.
Az egyik opció: betétszámla
Erre egy sokkal jobb megoldás a betétszámla, amire rendszeresen, akár havonta is megtakaríthat a gyermeked. Hogy mennyit kamatozik, az a bankoktól, és a megtakarítás rendszerességétől függ. A “bevett szokás” az, hogy minél gyakoribb a befizetés, annál több kamattal jutalmazzák a megtakarítót (vagyis a gyermekedet).
Ez egy jó ösztönző erő is, hiszen a kamatos kamatnak köszönhetően a megtakarítás így nagyobb mértékben gyarapszik, mintha mondjuk csak félévente, vagy évente fizet be a betétszámlára.
Ez a típus abban tér el a hagyományos bankszámlától, hogy nem jár hozzá kártya, vagyis közvetlenül nem tudsz vásárolni – tehát ténylegesen a megtakarításra lett kitalálva. Cserébe a pénz rugalmas, és egy egyszerű átutalással el lehet juttatni a folyószámlára a megtakarított pénzösszeg.
Betétszámlát azonban jelenleg csak három bankban tudsz indítani a gyermekednek:
- A K&H Banknál,
- az Erste Banknál,
- és a Takarékbanknál.
A másik megoldás: tartós befektetési számla (TBSZ)
A TBSZ némileg komplikáltabb, mint a befektetési számla, itt ugyanis neked (vagy a gyermekednek) kell befektetnie a pénzt, és különböző értékpapírokkal (lehet ez magyar és külföldi egyaránt) kereskednie.
Ráadásul az előző konstrukciótól eltérően itt nem lehet folyamatosan “csepegtetni”, ugyanis csak az első évben – vagyis a gyűjtőévben – lehet egyszerre egy nagyobb összeget befizetni.
Ugyanakkor érdemes tisztában lenni a TBSZ költségeivel is, amik a tranzakciók számával növekednek. Ez azt jelenti, hogy minél több értékpapírt adsz el, vagy veszel, annál nagyobbak a költségek.
Az adózása némileg bonyolult, leegyszerűsítve azonban annyit érdemes tudnod, hogy az összeget teljes mértékben a gyűjtőév + 5 év után veheted fel. A TBSZ kisokosban részletesebb információkat is találsz ezzel kapcsolatban.)
Pénzügyi érdeklődés vagy tanulmányok híján tehát érdemes vigyázni ezzel a lehetőséggel – ugyanis egy rosszabb konstrukcióval akár az egész megtakarításunkat elbukhatjuk.
Mondd, te mit választanál?
Ezek alapján nem könnyű eldönteni, hogy melyik a számodra legmegfelelőbb megoldás, hiszen rengeteg az információ.
Elsősorban mérlegeléskor ezekre a szempontokra érdemes odafigyelni:
- Mi a célotok? (Megtakarítás? Gyermek pénzügyi nevelése? Diákmunkából származó jövedelem?)
- Ki férjen hozzá a pénzhez? (A legtöbb szülő – érthető okokból – nem szereti kiadni a kezéből a kontrollt, nehogy a csemetéje felelőtlenül költse el a pénzt.)
- Mekkora időtávban szeretnél megtakarítani? (Akár 8+ éves időtartamra vonatkozóan ugyanis már nagyon jó konstrukciókat lehet találni!)
Ha megadtad magadban a kérdésekre a válaszokat, de még mindig bizonytalan vagy, érdemes felkeresni egy pénzügyi szakembert, aki segít a döntésben. A legtöbben félnek tőle, hiszen egy költséges dolognak tartják, azonban vannak olyan szakértők, akik ingyenes pénzügyi tanácsokkal segítenek.