Abszolút páratartalom: azt adja meg, hogy 1 m3 levegőben hány gramm pára van. Sok esetben nem használható, mert más a következménye 20gramm víznek 20 oC-os levegőben és más 0 oC-osban.
Telített levegő: A levegő akkor telített, ha pára formájában több vizet már nem tud befogadni. Ha növelni próbálnánk a páratartalmat, akkor a többlet már cseppfolyós halmazállapotban kiválna. A meleg levegő több párát tud befogadni, tehát csak nagyobb abszolút páratartalomnál válik telítetté, mint a hideg.
Relatív páratartalom: A telített levegő relatív páratartalma 100%. A relatív páratartalom azt adja meg, hogy az adott hőmérsékletű levegő a telített állapothoz képest hány százalék vizet tartalmaz.
Pl. 1) 20 fokos levegő tartalmaz 20 gr vizet köbméterenként és ezzel telített. Ekkor abszolút páratartalma 20gr/m3, relatív páratartalma 100%.
2) 20 fokos levegő tartalmaz 10 gr/m3 vizet. Ekkor nem telített. Abszolút páratartalma 10gr/m3. Relatív páratartalom = abszolút páratartalom/telítettség esetén fennálló abszolút páratartalom vagyis
Relatív páratartalom = 10/20=0,5 Ez százalékban kifejezve 50%.ű
Csapadék keletkezése: Ha a levegő felmelegszik, akkor kitágul és csökken a sűrűsége vagyis könnyebbé válik. A könnyű meleg levegő felfelé áramlik, közben fokozatosan lehűl. Mivel emelkedés közben az abszolút páratartalma nem változik, viszont a hőmérséklet csökken, ezért fokozatosan növekszik a relatív páratartalma. Ha eléri a telítettséget és a levegő tovább hűl, akkor a vízgőz egy része a porszemekre kicsapódik, cseppfolyóssá válik, illetve jéggé. Kialakul a felhő. Ha a vízcseppek annyira megnőnek, hogy az emelkedő levegő már nem tudja őket fenntartani, akkor lehullanak és kialakul a csapadék.
Csapadék fajtái:
a) Hulló csapadékok: – eső, hó (zápor, zivatar)
– jégeső: ha az emelkedés gyors, akkor nagyméretű
jégkristályokat is fenn tud tartani. Amikor mégis kihullanak, már annyira nagyok, hogy a felszínig nincs idejük teljesen elolvadni.
– hódara: ha a fenti és lenti hideg légrétegek közé
egy meleg ékelődik, akkor a hópelyhek felszíne megolvad, majd újra megfagy.
– ónos eső: hasonlít az előzőre, csak itt teljesen
megolvad, majd túlhűl. Amikor leér a felszínre azonnal megfagy.
b) Felszíni csapadékfajták:
– harmat: ha az éjszakai erő lehűlés telítetté teszi a
felszín feletti levegőt, akkor a víz a kiálló tárgyakra pl. fűszálakra csapódik ki.
– dér: 0 fok alatti megfagyott harmat
– köd: – áramlási: lehűlt felszín fölé melegebb párás
levegő érkezik, lehűl, telítetté válik. Tulajdonképpen alacsony felhő.
– kihűlési: erősen lehűlő felszín feletti levegő
válik telítetté és csapódik ki belőle a pára.
– zúzmara: az áramló köd vízcseppjei fagypont alatt
ráfagynak azokra a tárgyakra amihez hozzáérnek.