Idegenforgalom adottságai:

– Balaton: Közép-Európa legnagyobb tava. Vize sekély és gyorsan felmelegszik, hullámzása viszonylag csekély, ezért családi (kisgyerekes) nyaralásokhoz különösen alkalmas.

 

– Gyógyvizek: A Kárpát-medence nagy vastagságban folyóvízi és tengeri üledékekkel kitöltött. Maga a kéreg viszonylag vékony, ezért kis mélységben nagy mennyiségű termálvíz található, amely sok esetben gyógyító erővel is bír. Ahol kiépült rá az infrastruktúra, ott igen nagy a kereslet iránta, mert jóval olcsóbb, mint a hasonló nyugati fürdőhelyek.

– Budapest: Az egyik legszebb fekvésű főváros. Sajnos sokat ront a képen a lepusztultság, főleg a belső, legrégibb és ezért elvileg legszebb kerületekben. Ugyanakkor sok múzeuma, történelmi emléke, kulturális eseménye van.

– Vadállomány: Nagy és jó minőségű a vadállomány. Különösen drágán értékesíthetők a nagyvadak (szarvas, őz) trófeái.

– Nem kell lebecsülni az általunk sokszor kinevetett, lefitymált tájakat sem. Tény, hogy a világban rólunk kialakult sztereotip kép nem túl hízelgő (csikós, gulyás, puszta, paprika). Tudomásul kell viszont venni, hogy a külföldiek elsősorban olyan tájakat szeretnének megnézni, amik náluk nincsenek. Ahogy mi rácsodálkozunk Ausztriában a magas hegyekre, ugyanolyan érdekes nekik nálunk a végtelen puszta.

– Adottságnak számítanak az árak is. Magyarország közelebb van pl. Ausztriához vagy Németországhoz, mint Görögország, így jelentős a különbség az útiköltségben. A fejlett országokhoz képest pedig az itteni árak is alacsonyabbak még.

A hazánkba látogató külföldiek nemzetiségi megoszlása:

Legtöbben a szomszédos országokból érkeznek. Jelentős azonban köztük a bevásárlóturista, aki nem száll meg, nem vacsorázik étteremben, csak vásárol. Itt tartózkodásának időtartama néhány óra csupán. Ha az itt tartózkodás időtartamát, vagy a pénzköltés mértékét is figyelembe vesszük, akkor a németek, az osztrákok és az olaszok kerülnek előtérbe.

Az idegenforgalom alakulása:

A rendszerváltás előtt is viszonylag magas volt Magyarország idegenforgalma. A szocialista országok között engedékenynek számított, ezért akik meg akarták tapasztalni a „tábor” körülményeit, azok elsősorban ide jöttek. Itt találkoztak a két német állam miatt különválasztott rokonok is, mivel az NDK nyugatra nem, ide viszont kiengedte polgárait.

Kérdéses volt, mi lesz a váltás után. Úgy tűnik, Magyarország megtartotta pozícióit. Ha a turisták számát jelentősebben nem is tudta növelni, viszont folyamatosan emelkedik az itt elköltött pénzmennyiség. Persze ennek egyik oka, hogy az eddig fekete devizabevételeket már nem kell annyira titkolni, de így ha ezt leszámítjuk, akkor is jelentős a növekmény. Növekedett az idegenforgalomra kihegyezett szolgáltatások száma és minősége, és ez emelte az értük kérhető összeget is. Az idegenforgalomban ugyanis nemcsak az a művészet, hogy becsalogassuk a vendégeket, hanem az is, hogy a zsebéből kicsalogassuk a már behozott és az útra szánt pénzt (ne vigye haza szegény, ha már egyszer elcipelte).

Ebből a szempontból azért van még mit javítani. A beutazók számát tekintve ugyanis közvetlenül a nagy beutaztató országok mögött vagyunk (olasz, spanyol, görög, francia), az egy beutazó által elköltött összeget tekintve viszont eléggé hátul.

Belföldi idegenforgalom: Egy ország gazdaságának szempontjából fontos a belföldi idegenforgalom is. Magyarországon még mindig nagyon sok ember nem utazik anyagi okokból. A rendszerváltást követően nagy volt a félelem, hogy aki utazik, az sem marad itthon, hanem külföldön üdül. Egy darabig tényleg így is volt, az utóbbi időben viszont nem nőtt tovább a külföldi és növekedni kezdett a hazai üdülések száma.