A kultúra fogalma
Tágabb értelemben a tanult információk, továbbá azok szervezési, tárolási, átadási, hasznosítási és fejlesztési módjainak összessége.
A civilizáció fogalma
A kulturális evolúció folyamán kialakult az a társadalmi mentalitás, amelyik a rájellemzõ anyagi-szellemi javak összességét megteremtte. Ezt a produktumot nevezzük civilizációnak. A civilizáció az életminõség lehetséges szintjét kínálja.
A mi heterogén földrajzi-ökológiai térségünkban az alábbi meghatározó kutúrákat, illetve civilizációkat különböztetjük meg:
1. nyugati keresztény (római katolikusok, protestánsok )
2. ortodox vagy keleti keresztény (ortodox görögkeletiek, pravoszlávok, görög katolikusok)
3. iszlám (zömmel szunniták)
4. zsidó (csekély számú karaita )
A nyugati keresztények
Térségünkben a nyugati kereszténység a 9-10. században terjedt el. Magába itta a helyi színeket. Eszméje kedvezett az újításoknak, és nem tudta vagy nem is akarta az egyéniség kibontakozását megfékezni. Mindig, ha mértékkel is, rugalmasan alkalmazkodott a korkövetelményekhez. Ezért más a jogérzéke és a szabadság fogalma is, mint a keletieké. A keleti megteszi a dolgokat, mert akarja, a nyugati pedig, mert joga van hozzá.
Az ortodox keresztények
Ez a vallás Európa és Ázsia határán született a Kelet-Római Császárságban, azaz a Bizánci Birodalomban. Az ortodox egyház összefonódott ugyan az állammal (cezaropapizmus), de sohasem szakadt el a népétõl. Az igét anyanyelven hirdették, a pópák népvezérek lettek, az egyház pedig a népszokások õre. A vallás és etnikum markánsabban fonódott össze. Nem szívesen újítottak, a bizantinizmus szellem itt minden korban újjászületett. (A görög katolikusok csupán formálisan közeledtek a nyugati keresztényekhez.)
Az iszlám
Az iszlám vallás fénykorában (8-12.sz) virágzó kultúrákat táplált világszerte. Európa sokat köszönhet az arabok értékközvetítõ tevékenységének. A helyzet nagyjából akkor változott meg, amikor az iszlám világában katonabirodalmakat szervezõ népek-mongolok és törökök-vették át a vezetõ szerepet. A muszlimok hosszú idõre bezárkóztak hitükbe,harci szellemüket hitük gerjesztette. Ez nyújtott számukra biztonságot, visszatértek a hit alapjaihoz. Már kevésbé voltak nyitottak az újítások felé, és szívósan védték szokásaikat. Az igazi muszlimban van közösség iránti elkötelezettség és szociális érzékenység, az én számára lényegtelen, és e tekintetben merõben különböznek a nyugatiaktól.
A zsidók
A zsidó vallás Bizáncból, illetve a Perzsa Birodalomból terjedt el Kelet –Európa térségében. Abban a „szerencsés” helyzetben van, hogy a kereszténység és az iszlám is adósa neki. Esetükben a vallás és etnikum egy és ugyanaz. Nem zsidó etnikumú államok közül csak a kazár állam arisztokráciája választotta a zsidó hitet. Mindenbizonnyal a zsidóság sajátos helyzetébõl fakad mentalitása is, ami nélkülözhetetlen volt túlélési stratégiájában. Többnyire nyitott minden iránt, tiszteli az egyéniséget, kritikus elme és gondosan megtervezi a jövõjét. A zsidóság színe-javának elévülhetetlen érdemei vannak a közép-és kelet-európai kultúrák gyarapításában.
Cs. Szabó László
Forrás: edeles.fw.hu