1. Az Országos kompetenciamérések története:
A 2001-es évben 5. és 9. évfolyamon indult a felmérés és ősszel zajlott, a 2002/2003-as tanévben a mérés átkerült a 6. és 10. évfolyam végére. A 6. és 10. évfolyamhoz csatlakozott 2004-ben a 8. évfolyam is, így alakult ki a mai mérési rend.
Az évfolyamváltáshoz a tartalom változása is igazodott, de a felmérés mérési területei nem változtak. A kompetenciaméréshez 2006 óta az Országos készség- és képességmérés is csatlakozott, amely a kompetenciaméréssel egy időben a 4. évfolyamos tanulók alapkészségeinek fejlettségét vizsgálja.
2. Az Országos kompetenciamérések jogi háttere, szervezése:
Az Országos kompetenciamérések kötelező voltát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 99. §-a írja elő a 4., a 6., a 8., és a 10. évfolyamokon. Időpontja és tartalmi jellemzői szintén jogszabályokban rögzítettek.
A részvétel – kevés kivételtől eltekintve – minden érintett diák számára kötelező.
A mérés napja az idén 2011. május 25.
2870 iskola összesen 4186 telephelyén több mint 387 000 diák vesz részt a mérésben.
Ezen a napon a mérésben érintett diákok a méréssel teljesítik aznapi iskolai köztelezettségeiket, számukra más tanóra nem szervezhető.
A mérés tartalmi keretét (amely meghatározza a műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, vagy épp az alkalmazott szövegtípusokat) a közoktatás minőségbiztosításáról szóló 3/2002. OM rendelet tartalmazza.
A mérés anyagait az Oktatási Hivatal (OH) az érettségi írásbeli feladatlapokhoz hasonló biztonsági csomagolásban juttatta el az iskolákhoz a mérést megelőző napokban.
A mérést az iskolákban az OH által kiadott központi útmutatók szerint helyben szervezik meg. A helyi szervezést az intézmények egy részében az OH által odaküldött megbízottak ellenőrizhetik.
A mérés után a 6., a 8., és a 10. évfolyamokon minden feladatlap begyűjtésre kerül. A feladatlapokat az OH Közoktatási Mérési Értékelési osztálya központilag értékeli, és készíti el az eredményekből a tanulók, iskolák, fenntartók számára az elemzéseket.
3. A 6., a 8., és a 10. évfolyamos kompetenciamérések tartalmi elemei:
A tesztek célja annak felmérése, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket a tanulmányaik során és hétköznapjaikban alkalmazni.
A tanulók egy 4*45 perces tesztfüzetet töltenek ki, amely két rész matematika és két rész szövegértés feladatokat tartalmaz.
A matematika teszt során egy feladathoz 1-4 kérdés tartozik, amelyek rendszerint egyre nehezebbek és a feladatban bemutatott szituáció többnyire életszerű. A kérdések között vannak viszonylag egyszerű, könnyen átlátható, egy lépésben megoldható feladatok és vannak hosszabb számításokat igénylők, illetve olyanok is, amelyek önálló matematikai módszer leírását kérik.
A szövegértés részben különféle szövegek szerepelnek, amelyekhez 5-10 kérdés tartozik. Ezek azt vizsgálják, hogy milyen mértékben értette meg a tanuló a szövegben foglaltakat, például vissza tudja-e keresni a szövegben található információkat, képes-e a szövegben található összefüggések felismerésére, tudja-e értelmezni a szöveget.
A korábbi évek tesztfüzetei megtalálhatók a www.oh.gov.hu oldalon.
4. A 4. évfolyamos mérés tartalmi elemei:
Ezen az évfolyamon az életkori sajátosságoknak megfelelően a klasszikus értelemben vett kompetenciamérés nem indokolt.
A 4. évfolyamos ún. diagnosztikus mérőeszköz segítségével az mérhető, hogy bizonyos alapvető képességek, készségek tekintetében az adott tanuló a korosztályára jellemző szinthez képest fejlődésében milyen szinten áll. Mivel ebben az életkorban a különbségek még természetesnek mondhatók, a mérési eredmény itt nem igazán alkalmas arra, hogy az iskola munkáját jellemezze.
A mérés célja a 4. évfolyamon elsődlegesen az, hogy a pedagógusokat informálja a gyermek egyes képességeinek, készségeinek fejlettsége tekintetében, hogy ezen adatokra építve ki tudja dolgozni az adott csoportra vagy akár tanulóra „szabott” speciális fejlesztési irányokat, módszereket.
A tesztek a 4. évfolyamon nem tantárgyi ismereteket, hanem sok év alatt fejlődő alapkészségeket, képességeket (írás, olvasás, számolás, gondolkodás) mérnek.
Az íráskészség mérése nyomtatott szöveg másolását jelenti pontosan 5 perc alatt,
az olvasáskészséget mérő feladatokban valamennyi elemről külön-külön kell eldönteni, hogy egy adott képhez társíthatók-e vagy nem,
a számolási készséget mérő feladatok nyílt végűek, amelyek rövid válaszokat igényelnek,
a gondolkodási képességet mérő feladatok többsége nyílt végű, de az olvasáskészséget mérő feladatokhoz hasonló, zárt feladatok is vannak.
5. A tanulói háttérvizsgálatról
A mérés megírása előtt vagy azt követően a tanulók kézhez kapnak egy-egy ún. Tanulói kérdőívet. A kérdőívben – mely az mérési rendszer egyik fontos eleme – a tanulók szociokulturális hátteréről szerepelnek kérdések. A válaszokat a tanulók szüleikkel együtt adják meg. A kérdőívek kitöltése a mérési eredmények értékelésének szempontjából rendkívül fontos, ám a tanulók és szüleik számára önkéntes.
A Tanulói kérdőív kérdéseire adott válaszokat az érintettek (szülők, tanulók) hozzájárulása nélkül az iskola nem ismerheti meg, azokat nem kezelheti! A kitöltött tanulói kérdőívek kezelésének szabályaira az Oktatási Hivatal külön levélben is felhívta az iskolák figyelmét.
Az iskolák és a szülők közös érdeke, hogy minél több, minél pontosabban kitöltött tanulói háttérkérdőív érkezzen vissza, mert ezek adatai az iskola mérési eredményeinek árnyalt értékeléséhez pótolhatatlanok.
A Tanulói kérdőívek célja:
A pedagógiában többszörösen bizonyított tudományos tény, hogy a tanulók teljesítményére nagy hatással van családjuk szociális, kulturális és gazdasági helyzete. Éppen ezért a különböző tanulói összetételű iskolák pedagógiai teljesítményét pusztán a mért teljesítményátlagok nem tükrözik megfelelően. A Tanulói kérdőív célja, hogy országosan és iskolai szinten egyaránt elemezni lehessen a tanulók szociokulturális hátterének és mért teljesítményének összefüggését.
A Tanulói kérdőívek adataiból képzett, a tanulóközösség szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével összehasonlíthatóvá válik az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák teljesítménye. Így pl. azon iskolák rendkívül értékes pedagógiai munkája is megmutatkozhat, amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak.
6. Milyen mérési adatok keletkeznek?
A kompetenciamérés eredményeiről nyilvános jelentés készül fenntartói, iskolai és telephelyi összesítésben a mérést követő február 28-ig. Ezek a jelentések a 2007. évi kompetenciaméréssel kezdődően nyilvánosak, mindenki által megtekinthetők az ohkir.gov.hu/okmfit oldalon. Az intézmények – jelszavas belépés után – tanulónként és feladatonként tovább is elemezhetik az eredményeiket.
Az iskolajelentésben közölt adatok lehetővé teszik, hogy az iskola elemezze saját munkáját, elhelyezze teljesítményét a hozzá hasonló, vagy éppen tőle lényegesen különböző iskolákkal való összehasonlításban.
Az iskolajelentésben közölt sok-sok adat együttesen lehetővé teszi, hogy a kívülálló is egy minden eddiginél árnyaltabb képet kapjon az iskolákról.
A mérés a teljesítményeket nem csak abszolút skálán mutatja be, hanem a tanulók szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével azon iskolák rendkívül értékes pedagógiai teljesítményét is láthatóvá teszi, amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak.
Mindemellett a 2010. évi mérés óta – a hasonló országos mérési rendszerek között szinte egyedülálló módon – követni lehet az egyes tanulók fejlődését, és ez által képet lehet alkotni az iskola fejlesztő hatásáról is.
Az oktatásban a tartalmi változások természetüknél fogva csak hosszú idő, több év alatt érnek meg, és kezdenek tükröződni a mérési eredményekben. Ugyanakkor a mérési eredményekben megmutatkozó negatívumok elindítói lehetnek oktatáspolitikai vagy pedagógiai szemléletbeli változásoknak. Ez a folyamat játszódik le nálunk kb. 2000-től kiindulva napjainkig.
7. A PISA vizsgálat és az Országos kompetenciamérés
A PISA vizsgálat és az Országos kompetenciamérés két teljesen elkülönülő vizsgálat. A PISA vizsgálat matematika és szövegértés területe és a kompetenciamérés két területe között vannak hasonlóságok, a két mérés filozófiája rokonságot mutat, de direkt kapcsolat nincs közöttük. A PISA vizsgálat 15 éves tanulókat mér, a kompetenciamérés pedig 6., 8. és 10. évfolyamosokat. A PISA vizsgálat országosan reprezentatív mintán zajlik, a kompetenciamérés pedig az érintett évfolyamokon teljes körű.
Oktatási Hivatal