A testnevelés és az iskolai sport címmel tartottak szakmai konferenciát november 17-én az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A sport- és az oktatásfejlesztés közös feladatairól szóló programon a testneveléstanár-képzés, a sportiskolák, valamint a sportélet alakjai mellett a döntéshozók is képviseltették magukat.
Balogh Gábor miniszterelnöki sporttanácsadó a sportiskolai rendszer továbbfejlesztési lehetőségeiről tartott előadásában elmondta, a legfontosabb célok között szerepel a közoktatási és a nem-közoktatási típusú sportiskolák alrendszerének teljes kiépítése és összehangolása, illetve a különböző sportágakban regionális utánpótlásközpontok létrehozása a labdarúgó akadémiák mintájára. „Balogh Gábor emellett hangsúlyozta az alapfokú sportoktatási intézmények elindításának szükségességét, amelyre később Princzinger Péter is felhívta a figyelmet. Az alapfokú sportiskolák nélkül tulajdonképpen a piramis alapja hiányzik, e nélkül alig érhető el kiváló teljesítmény. A jelenleg a közoktatásban tanuló 1,6 millió diákból 220 ezer vesz részt alapfokú művészeti képzésben, ennek az intézménytípusnak a mintájára kellene létrehozni az alapfokú sportiskolákat, ami nem igényelne többletet a költségvetésből” – fejtette ki. Az OH elnöke hangsúlyozta, az említett intézménytípus megvalósítása lehetővé tenné, hogy a sportolóképzés egyes, szürke gazdaságban folyó részei állami felügyelet alá kerüljenek: így például nem lehetne megfelelő szakképzettség nélkül edzőt foglalkoztatni, vagy jogtalanul többletköltséget róni a sportoló gyerekek szüleire. A hivatal elnöke kiemelte, eddig a sportkínálat bővítésére fektettek nagyobb hangsúlyt, ezzel ösztönözve a gyerekeket a testmozgásra. A valódi kihívás viszont a kereslet növelésében rejlik, ennek generálása pedig a nevelés feladata.
Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára a mindennapos testnevelés bevezetésével kapcsolatban a fokozatosságot hangsúlyozta: az ütemterv szerint az alsó tagozatba való beépítést követően terjesztenék ki a követelményt a felső tagozatra, illetve a középiskolára. Az államtitkár a mindennapos testneveléssel szemben megfogalmazott ellenvélemények közül kiemelte a létesítményhiányt, mint a legfontosabb problémák egyikét. „Valóban nem áll rendelkezésre annyi épület, hogy minden osztály tornateremben tarthassa a testnevelésórát, de a probléma orvoslását sem az »egy iskola, egy tornaterem« koncepció megvalósítása jelentené. Szélesebb ívű megoldásban kell gondolkodni” – jegyezte meg Czene Attila. Hozzátette: akadnak vidéki települések, ahol a legfőbb gondot nem a tornaterem hiánya jelenti, hanem az, hogy a testnevelést szakpedagógus vagy ne szakpedagógus tartsa, hiszen előbbi többletköltséget jelent az intézménynek. A sportért felelős államtitkár távlati tervként vázolta, hogy az iskolák körzetenként 3-5 sportágban biztosítsanak foglalkozásokat a diákok számára, akár más településen működő intézményekkel együttműködve.
A szakma képviselőinek előadásai problémaként vetették még fel a nyolc osztályt végzettek számára is megszerezhető alapfokú sportoktatói minősítést, a labdarúgó akadémiák számára adott nagy összegű állami támogatást és a sportiskolai kerettanterv hibáit. Továbbá vitás kérdés volt a szakma képviselői között a tanító végzettséggel rendelkező, testnevelés műveltségi területen diplomát szerző pedagógusok hatásköre a testnevelés tanításában.
(www.edupress.hu)