A szülők körében egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a magánbölcsődék és -óvodák. Nézzük, mekkora költségekkel számolhatunk, ha mi is ilyen intézményt néztünk ki gyermekünknek!

Egyszer minden család életében eljön a bölcsőde- és óvodaválasztás ideje. Ilyenkor két úton indulhatunk el: az egyiken az állami, a másikon pedig a magánintézmények sorakoznak.

Egy korábbi cikkünkben beszéltünk már a magánóvodákról, akkor viszont inkább nevelési szempontokat vettük górcső alá.

Most pedig nézzük meg az anyagi vonzatát is annak, ha a magánintézmények mellett tesszük le voksunkat.

Színre lép a családi napközi

Bár bölcsődébe még nem kötelező járniuk a gyerekeknek, mégis egyre több szülő él ezzel a lehetőséggel. Ennek hátterében a legtöbbször anyagi okok állnak.

A szülési szabadság önmagában is jár valamennyi bevételcsökkenéssel egy család életében. Ha például szülés előtt 200 ezer forint volt a nettó fizetésünk, akkor a szülés utáni első fél évben járó csecsemőgondozási díj (CSED) havi 176 ezer, míg a gyermekgondozási díj (GYED) összege nagyjából 157 500 forint lesz.

A gyerkőc 2 éves kora után viszont már csak a gyermekgondozási segélyt, vagyis a GYES-t kapjuk, amely egy gyermek esetén 25 650 forint. Ez azt jelenti, hogy a GYED megszűnése csaknem 132 ezer forint kiesést jelent.

Ez a különbség természetesen mindenkinél különböző mértékű, de az biztos, hogy a GYED folyósításának végével összeszűkül a családi kassza. Épp emiatt dönt sok anyuka úgy, hogy visszatér dolgozni, a kicsi pedig elkezdi a bölcsit.

De mennyiért?

A nem állami bölcsődékben és családi napközikben a havi díj változatosan alakulhat, ezért elég nehéz konkrét összegeket írni.

Dönthetünk ugyanis úgy, hogy csak heti pár alkalommal visszük közösségbe a kicsit, emellett fél- és egész napos ellátás között is választhatunk. Ezekért pedig más és más összegeket kérnek el, ráadásul hatalmas eltérések lehetnek a fővárosi és a vidéki intézmények árszabása között is.

A heti 5 alkalmas, egész napos felügyeletre például a nagyobb városokban 60-65 ezer forint körüli összeget kell szánnunk, a fővárosban viszont már ennek a másfélszeresével kell számolnunk.

Tehát míg egy székesfehérvári családi napközi havidíja étkezéssel együtt 64 ezer forint, addig Budapesten csak a felügyelet kerül átlagosan 80 ezer forintba, amire még rájön az étkezés napidíja, körülbelül 900 forint. A bölcsődei reggelire, tízóraira, ebédre és uzsonnára tehát összesen 18 ezer forintot kell költenünk egy olyan hónapban, amelyben 20 munkanap van.

Összefoglalva 720 ezer forinttól akár 1,2 millió forintig is terjedhet az az összeg, amelyet 2 és 3 éves kor között gyermekünk napközbeni felügyeletére és fejlesztésére költünk, ha magánintézménybe íratjuk be.

“Kipp-kopp, kopogok, óvodába indulok”

Ha gyermekünk már 3 éves, akkor nincs mese: óvodába kell mennie és legalább napi 4 órát ott kell töltenie.

Az alapszabály szerint, ha a kicsi az adott évben augusztus 31-éig betölti a 3 éves kort, akkor szeptembertől óvodaköteles.

Az állami intézmények mellett magánóvodák közül is választhatunk. A legkedveltebb lehetőségek közé tartoznak például a kéttannyelvű ovik, ahol már 3 éves kortól elkezdik megismertetni a gyerekeket egy idegen nyelvvel, játékos formában.

Az árak itt is széles skálán mozognak, de általánosan elmondható, hogy a magánóvodák esetében a bölcsik árához képest nagyjából 15-20 ezerrel többet kell kifizetnünk havonta.

Tehát az előbbi példánknál maradva, a már említett székesfehérvári intézményben az óvodai felügyelet és az angol nyelvi fejlesztés egyben 80 ezer forint, míg Budapesten ugyanez havi 120-140 ezerbe kerül étkezéssel együtt.

Ezek alapján 3 és 6 éves kor között nagyjából 2,8-5 millió forintot kell a magánóvodai elhelyezésre költenünk.

Miért válasszunk magán intézményt?

A szülők körében főként azért örvendenek nagy népszerűségnek a nem állami intézmények, mert a gyerekekkel kis létszámú csoportokban foglalkoznak. Így aztán több idő és lehetőség van az egyéni fejlesztésre, illetve a speciális igényű gyerkőcök ellátására is. 

Emellett sokan azért teszik le a magánintézmények mellett a voksukat, mert a körzeti bölcsődével/óvodával nincsenek megelégedve, más választott intézménybe viszont helyhiány miatt nem jutott be a gyermekük.

Gyakori továbbá az is, hogy lakóhelyváltás miatt óvodaváltás is történik, egyes állami intézmények azonban nyáron például már nem vesznek be új gyereket a csoportokba, így az egyetlen megoldás – nagyszülői segítség híján – a magánovi lesz.

Az ilyen magán intézmények között ráadásul olyanokat is találhatunk, amelyek bölcsiként és oviként is működnek, tehát a 2,5-3 éves gyerkőcök óvodai integrációja “házon belül” megoldható. Így fiunk vagy lányunk a már jól megszokott környezetben és közösségben fejlődhet tovább, amíg iskolaköteles nem lesz.

Természetesen, aki költséghatékonyabban szeretné megoldani a felügyeletet gyermeke iskolás koráig, az jobban jár az állami intézményekkel, ott azonban nagy csoportlétszámmal és számos egyéb járulékos kiadással is számolni kell.

A magánbölcsikben és -ovikban ugyanis általában nem szednek külön csoportpénzt, és tisztasági csomagot sem kérnek. A leggyakoribb eset az, hogy a pelenkázó felszerelésen (amennyiben a bölcsis gyermek még nem szobatiszta), az ágyneműn, a ruhán és váltócipőn kívül semmi mást nem kell vinni.

Ezzel szemben az állami intézményekben sokszor még a rajzlapot és a kreatív eszközöket is a szülők veszik meg

Magánintézmény választása esetén azonban számolnunk kell azzal, hogy például a családi napköziket jellemzően egy nagy kerttel rendelkező családi házban működtetik, tehát könnyen lehet, hogy a város széléig kell utaznunk miattuk.

Ezen kívül előfordulhat, hogy később nyitnak és előbb zárnak állami társaiknál, így nehezebb összeegyeztetni például egy 12 órás műszakkal, vagy egy 6-tól 14 óráig tartó munkaidővel.

Mind a legjobbat akarjuk gyermekeinknek

Természetes, hogy szülőként mindannyian a legjobbat szeretnénk nyújtani. Ha úgy véljük, hogy ebbe beletartozik az is, hogy gyermekünket magánintézményekbe járatjuk, akkor ne szégyeljük döntésünket.

A költségekre azonban nem árt előre felkészülni: a legjobb, ha már születésekor elkezdünk takarékoskodni a később várható kiadásokra – a bölcsi és az ovi árán kívül például az évszakonként változó méretű gyermekünk ruházására is jelentős összeget költünk majd ezekben az években.

Bár napjainkban egyre több gyermek célú megtakarítási lehetőség érhető el – amelyeket mindenkinek ajánlott megismerni és időben elindítani -, ezekkel csak a nagykorúvá vált fiunk vagy lányunk önállósodását tudjuk támogatni, a jelen kiadásaihoz nem használhatjuk fel.

Jó megoldás azonban, ha a családi pótlék és/vagy a családi adókedvezmény összegét minden hónapban átutaljuk egy külön megtakarítási számlára. Az így összegyűjtött kisebb tartalékot pedig akár a magánintézmények költségeinek fedezésére is fordíthatjuk.