Budapesz, Iparművészeti Múzeum, november 16. – 2008. január 20.
Dr. Szilárdfy Zoltán, katolikus pap, tanár, megbecsült művészettörténész-kolléga. Magyarországon egyedülálló gyűjteménye gazdag tárháza a különböző műfajú, többnyire az iparművészet körébe sorolható tárgyaknak.
E darabok – bár közülük néhány kiállításokon és különböző publikációkban már szerepelt – ritkán láthatóak a szélesebb közönség számára. Az Iparművészeti Múzeum első emeleti, ún. "Gyűjtők vitrinjében" ezúttal reprezentatív válogatást mutat be a sokszínű gyűjteményből – 70. születésnapja alkalmából ezzel is köszöntve Szilárdfy Zoltánt.
A kiválasztott közel 30, többségükben a 17 – 18. századból származó darab – mind az ikonográfiai témák, mind a műfajok sokszínűsége tekintetében – pontos keresztmetszetet ad a gyűjteményről, miközben betekintést enged a barokk kor mindennapjait és valamennyi társadalmi rétegét átjáró vallásos gyakorlatába.
Szilárdfy Zoltán római katolikus áldozópap, Henszlmann-díjas művészettörténész, 1937. november 6-án született Budapesten. Teológiai tanulmányait 1956-tól 1961-ig a Szegedi Hittudományi Főiskolán végezte. Tizenkét év kápláni szolgálat után, 1973-tól 1993-ig Káloz község lelkipásztora volt. 1981-ben, kitüntetéses oklevéllel művészettörténész diplomát szerzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 1985-ben elnyerte az egyetemi doktori címet. 1989-től a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd Egyetemen a keresztény ikonográfia óraadó tanára, 1990-ben az ELTE, majd több féléven át a Pázmány Péter Katolikus Egyetem meghívott előadója. Kutatási területe a keresztény kultusztörténet és ikonográfia, különösképpen az ókor és a barokk évszázadai.
1984-ben jutalomdíjat alapított, amelyet minden évben az ELTE azon végzős művészettörténész-hallgatója nyerhet el, aki a legjobb szakdolgozatot írta a keresztény ikonográfia tárgykörében.
Főbb művei:
Barokk szentképek Magyarországon. Corvina Kiadó, Budapest 1984.
Barokk kori kisgrafikai ábrázolások magyarországi búcsújáróhelyekről. Egyetemi Könyvtár, Budapest, 1987 (Tüskés Gáborral és Knapp Évával közösen).
A magánáhitat szentképei a szerző gyűjteményéből I. 17-18. század. (Devotio Hungarorum 2.) Néprajzi Tanszék, Szeged, 1995.
A magánáhitat szentképei a szerző gyűjteményéből II. 19-20. század. (Devotio Hungarorum 4.) Néprajzi Tanszék, Szeged, 1997.
Ikonográfia – kultusztörténet. Képes tanulmányok. Balassi Kiadó, Budapest, 2003.
Ezen kívül számos tanulmánya, előadása és rövidebb írása jelent meg különböző szakfolyóiratokban – többek között a Művészettörténeti Értesítő, a Műemlékvédelem, a Tanulmányok Budapest Múltjából, az Ars Hungarica és az Ars Decorativa lapjain – valamint kiállítási katalógusokban, lexikonokban és konferencia-kötetekben.
Forrás: port.hu