Az előadás témájával a történettudomány egyik segédtudománya, a történeti földrajz foglalkozik.
Nehézséget jelent, hogy különböző adatokat kell értelmezni és azokból történelmi következtetéseket levonni.
Ez alkalommal is Foki Tamás, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium vezetőtanára ad mintát a felelet fölépítésére. Kiindulásként többféle adattal mutatja be a XVIII. század eleji Magyarország népesedési helyzetét, a jelentős területi különbségeket. Kiemeli, hogy népességveszteségünk különösen az európai adatokkal való összevetésben szembetűnő. Ezután elemzi az ország benépesedésnek három módját:
a belső vándorlást, a betelepedést és a szervezett betelepítést, hangsúlyozva, hogy ezekben más-más népcsoportok, nemzetiségek voltak érintettek. Kitér Erdély sajátos helyzetére is.
Az előadást térképek és a nemzetiségek viseletét, jellemző tevékenységeit ábrázoló képek illusztrálják. A folyamatot a XVIII. század végi népesedési helyzet felvázolása zárja, azzal a következtetéssel, hogy a gyors népességnövekedés megteremtette a gazdasági fejlődés lehetőségét, de a magyarság kisebbségbe került a Kárpát-medencében, és ez a későbbiekben a magyar történelem egyik meghatározó tényezőjének bizonyult.